37 hetes. Vagyis már nem számít koraszülöttnek, ha világrahozom. Szívem szerint maradnék még vele pont így, együtt, hordoznám a szívem alatt a 40. hét végéig, de túl kockázatosnak tartja az orvosom és az előzmények miatt ezt teljesen el is fogadom. Meg persze nagyon szeretném már a karomban tartani! De ha kérhetek ott fent valakit, akkor kívánom, hogy kedd reggelig maradhasson még odabent és 16-án, minden kompikáció nélkül szépen és egészségesen lássa meg a napvilágot a kicsi Rózi!
Ma estére még terveztem egy óriáskerekezést (Nünü kívánsága volt, és a teljes bandánk megy, gyerekestül, mindenestül), meg is ígértem a barátnőknek, hogy én is elmegyek, mert kifejezetten jól érzem magam a bőrömben, de végül Farkas és Nünü nélkülem csatlakozik most a csapathoz. Túl nagyra dagad a bokám itthon is már, a vérnyomásom is rendetlenkedik, sajog minden csontom az alvázam környékén, szóval jobbnak láttuk, ha maradok Rózival a fenekemen. Holnap pedig délelőtt kórházi látogatás Dr Sajátorvosomnál.
Délután Farkas elintézte az őssejtes csomagot is (végül részletfizetéssel oldottuk meg), az is kipipálva. Anyika pedig egész nap mosta és vasalta a rengeteg babaruhát.
