A filmeken vagy bőgök, vagy megijedek. Bármilyenről is legyen szó. Aztán, nem is hittem volna, hogy tíz percig el lehet beszélgetni a m..bim...ról (kerüljük a keresőkifejezéseket), és a körülötte lévő területről. Pedig de. A védelmezőnőm remek partnernek bizonyult ebben, és kielemeztük, hogy miért normális szerinte, hogy nagy lett, meg sötétbarna, és a körülötte lévő puklik kidudorodnak, néha fehér lesz a tetejük ami lehámlik, és a b..bóból pedig időnként kis fehér cérnaszáldarabkáknaklátszó valamik is jönnek. Legalább nem mutattam meg, az is valami:) Van kiskönyveeeeeem!!!!!! Igen, tudom, hogy másnak már 6-8 hetesen van, én tegnap kaptam meg Kisbaba könyvecskéjét. Ismét elmagyaráztam a védelmezőnőnek (új, kedves, de nagyon hiányzik a régi, a szívemheznőtt), hogy az előzmények miatt (és itt nem csak a hematomára gondolok, hanem a Kaalis előzményekre, mikor mindig mondogatta a doki, hogy felejtsem el ezt a terhességet...) egyszerűen nem bírtam felhívni nagyon sokáig. Így aztán én a 17. hét utolsó napján kaptam meg a terheskönyvemet.

Néha érzem odabent Kisbabát, egészen erősen, máskor meg eltelik egy nap úgy, hogy nem. Persze ez újabb aggódásforrás. Nünü hazaérve az oviból elmeséli pár mondatban, hogy mi volt aznap, majd a mutatóujjaval a Kisbaba felé böködve megkérdezi: "És ez hogy van itt?" A héten éppen álltam és tekergettem le a sálat a nyakából, mikor felhúzta a pólómat és beszélgetni kezdett a pocakommal: "Szia Kistesó! Képzeld, az előbb krumplit ettem és ma farsang is volt az oviban." Visszahúztam a pólómat, de sietősen újból feltárta a hasamat: "Várj, várj!" - és egy hatalmas puszit adott a köldökömre. Irtó helyesen csinálja:)

A hányinger eltűnőben, talán a savasság is enyhébb és ritkább. Szorgalmasan mérem a vérnyomásomat és a cukrot. Várjuk nagyon a jövőheti vizsgálatokat! Néha éjjel felkelek, megtapogatom a hasamat és azon tűnődöm, vajon tényleg babát várunk -e, ott van -e valóban, vagy csak álmodom. Előjönnek a kezdti események, a figyelmeztetések, a rossz előrejelzések, és kicsit szorongok miattuk. De ott van ez a nagy csudaöröm is, a remény, hogy nyárra boldogságbanúszó, négytagú család leszünk.