Múlt hét végén, mikor kiengedtek a kórházból, a küret után (a vetélés másnapján) 700 körül volt a hcg. Most hétfőn mentünk vissza (jó sokat kellett várni, addig KVztunk, Farkas nevettetett, beszélgettünk), vettek megint vért (a jobb kezemből kilőttem a vákumot, így a balt is megszúrták, de annyira nem jól, hogy mára mindkettőn feltűnő, szilva méretű és színű folt éktelenkedik, így mindenki rá is kérdez, hogy mi történt...), és Dr Kimondhatatlannevű meg is vizsgált UHval. Azt mondja, nem lát semmit, viszont érdekes, hogy máris növögetnek a tüszők, ami nem jellemző szerinte vetélés után rögtön. Megint szóltam, hogy fáj a bal oldalon fent a hasam vagy gyomrom vagy valamim, és kértem, utaljon be egy hasi UHra, de nem teheti. Ezért aztán tegnapelőtt elmentünk fizetősen. Semmit sem láttak. Ezek szerint had fájjon....A lényeg, hogy két nap után végre megkapták a véreredményemet, és a hcg már csak 96. Csökken. Úgy néz ki, megúsztam a méhen kívüli terhességet. Ez is valami. A szövettanra még egy hetet kell várni. Sokat beszélgetünk Farkassal, vajon miért nem maradtak velünk a babák? Mit kéne másként csinálni ősszel? Nem tudjuk a válaszokat. Még nem sírtam egy jó nagyot, ahogy szerettem volna, valahogy bennakadt a sírás. Lassan lezárjuk ezt a fejezetet. Felteszem majd az összes képet, ami a terhesség alatt készült, aztán valamilyen módon elbúcsúzunk a babáktól. Ezt beszéltük meg.