Többórás maratoni KVzgatás réges-régi barátnőkkel. Összedugott fejek, folyamatos, többsávos kommunikáció, hatalmas bögrék, mogyoróstejszínhab az óriási bögre forró ital tetején. Két meglepetésjegy az egyidős unokatestvéremtől egy francia sanzonosbalettozóséneklős előadásra. Isteni! Örömködés, hogy beszélem a nyelvet és hogy többször is járhattam Párizsban a szerelmemmel. Visszavágyódás. Keresem a fülhallgatómat, megtalálom és jólesős érzéssel bogózok ki belőle egy polipot és egy műanyag lovat. Ha körülnézek a lakásban, mindenütt Nünü ruhái, játékai, apró hajcsatok. Édes rendetlenség. Pattog a tűz a kandallóban. Farkas fát aprít a kertben. Forró habfürdőzés levendulaolajos vízben. Bebújni a jó meleg, puha ágyba, egyik kezemet a gyerekhez fúrom, másikat Farkas nyakába és így alszom el. Felfüggeszteni az új madáretetőket és etetni a kinti madarakat, akik szépszámmal jönnek. Megtalálni a lelőhelyet, ahol 15 kilós kiszerelésben vehetünk magot nekik. Karácsonyi készülődés. Sok felkérés és munka. Részese lenni egy szép kezdeményezésnek, segíteni a szegény gyerekeken. Együtt énekelni Vele a karácsonyos és télapós dalokat. Nézni, ahogy kakaóstekercset eszik. Aztán odabújuk a maszatos arcával és én is csupa kakaó leszek. Megtapogatni az új névjegykártyáimat, amit a legjobb barátnőm intézett el nekem. Amikor átkarol a kis kezeivel, dünnyögve mormogja, hogy "Te vagy a legjobb Anyám, mmmmmmm!" Éjfélkor még dolgozni a laptopon az ágyban, Ő pedig felhoz nekem egy bögre mézeskalácsosteát. Egész nap bandázni a lányokkal, karácsonyi kellékeket válogatni majd egy üzemi konyhára betévedve megebédelni. Megvakargatni a papagáj fejét. Lefeküdni a meleg kőre a kutyák közé. Meggyújtani a mécseseket a kandalló párkányán. Beletenni a ma vásárolt apróságokat a rózsás dobozba, amelyben régóta gyűjtögetem az adventi naptárjába való ajándékokat. Megvenni a piros anyagokat hozzá és várni az alkalmat, mikor elkészíthetem. Beszélgetni a télapóról. Örülni, hogya Mikulásnak sikerült megszerezni azt a rémesborzalmas világítósellőlányt, amire annyira vágyott. És pont a szőkét. Beszélni a világ másik oldalán éldegélő Marcikával, aki megígéri, hogy megveszi és elküldi valahogy azt a fából készült babaházat, hogy a Jézuska és az Angyalok is jól végezzék dolgukat. Terveket szőni. Álmodozni. Megint megállapítani, hogy bármibe is kezdek, Ő mindenben támogat. Kinézni az ablakon és messze, messze ellátni. Távoli város fényeit bámulni. Boldogan sóhajtani. Beszívni az alvós illatukat. Gyönyörködni bennük. Szerelesmnek lenni. Mint nő és mint anya.