Farkas hihetetlenül pozitívan áll a dolgokhoz. Meg amolyan megfontolt, kevésbé forrófejű és hirtelen mint én. Ha valamin berzenkedem, mindig van pár olyan mondat a farzsebében, ami lehűti az indulataimat.
Mivel ma reggel nem mentünk el vérvételre az erősödő vérzés miatt, én már az alulrólbogyókat sem dugdostam föl, amiből egyébként is csak a reggeli adag maradt, hiszen úgy egyeztünk meg Csillagszeművel, hogy ha erős a vérzés nem kell menni, ha meg csak kicsi van vagy semmi, menjünk vérvételre és akkor felírnak nekem új hormonokat. De Farkas ragaszkodott hozzá, hogy legalább egy tesztet csináljak meg......
Reggel kellett volna ugye, de nem volt itthon teszt. Ennek oka: 1. hogy ne tesztelgessek idő előtt, 2. annyira nem volt pénzünk az utóbbi napokban, hogy egyszerűen nem tudtunk venni (az utolsó par ezer Ft-ot egy könyvesboltban hagytam, a gyereknek vettünk harom új mesét, és nem számítottam rá, hogy a biztosító lesz olyan kedves a hónap legutolós napjaiban leemelni a havi díjat a számlámról, szóval lenullázódtunk). Reggel belepisiltem egy üvegbe, hogy megtartsam a korai vizeletet és majd útközben megcsináljuk a tesztet, de olyan piros volt a dolog, hogy bizonyítékként prezentáltam az üveget pasinak is, hogy fölösleges a teszt, hiszen ez lajos randa vöröse. Ám hazafelé, úgy három után Farkas még mindig nem verte ki a fejéből a dolgot, mert megállt a kisgyógyszertár előtt és vett két tesztet. Hazaértünk és hányaveti lazasággal megcsináltam a mártogatós fajtával. Ahogy végigfutott a nedvesség a tesztcsíkon, azonnal megjelent a két erős csík. A vérzés meg ugyanúgy tartott. Teljesen felkavart.
Telefon a klínikára, helyettesdoktornő visszahív. Azt mondta, holnap vérvétel. Kérdésemre, hogy akkor most mit tápláljak be a lelkembe, van -e így remény, hiszen a vérzés most már teljesen olyan, mint normál lajoskor, ez volt a válasz: "Persze, reménykedhet, ez biológia, semmi más, bármi megtörténhet, nem tudhatjuk." Nem tápláltam be semmit.
Persze, ez olyan dolog, hogy amikor megnézem a tesztet, fülig ér a szám, hiába nem is hiszem, hogy terhes lehetnék. Meg akkor is szélesmosolyra húzódik, mikor meglátom az azonnalsegítségemresiető legjobb barátnőmet, a földönnincsmégilyendeszeretem Meskét, akivel amúgy is, az ilyen bevetéseknél meg plánehogy folyton összeköttetésben vagyunk. Most este jött és hozott pár szem utrogestánt (lehet, hogy pont 13 darabot?), hogy nyomkodjam felfelé és egész végig huncutul vigyorgott és biztos benne, hogy itt mégis baba van. Én tudom, hogy nincs, biztos vagyok benne. Együtt is megnéztük a kétcsíkost, amit én sem tudok mire vélni.
Farkas pedig büszke magára és aki ismeri, el tudja hozzá képzelni a fejét, ahogy nemes egyszerűséggel, kurtán és semleges hangnemben kijelenti: "Még jó, hogy Apja is van annak a gyereknek!"