Semmi. Nem tudom. Vagyis szédülök három napja. Teszteket nem csinálgatok, feleslegesnek érzem, mert úgyis mennünk kell vérvételre pár nap múlva. Csak nézegetem a hűtőn a képet. Persze Meskebarátnőm szerint minden jajdejójelkisfiam, bármit is panaszkodok Neki, az csak babát jelenthet. Naponta röhögjük szét a fejünket telefonon.
Ez a szédülés rémes viszont. Annyira erős, hogy fekve, ülve, állva, mindenhogy érzem, mintha nem én lennék a fejemben.
