Azt mondta, hogy a 8-10, az az ideális szám. Úgyhogy erre gyúrtam. A sokkaltöbb sem jó, meg a csakketőhárom sem. Persze mindkét végletből volt már baba, az ideálisból pedig nem lett mindig. Pedig ez olyan, mint egy komoly ígéret, egy szerződés, amit mi hatalmas betűkkel, vastagon fogó tollal írtunk alá. Képzeletben.

Már az inszeminációkat is mindig úgy éltem meg, hogy de hiszen megígérték, kiszámolták, rendesen szúrkáltam, készültünk, mindent betartottunk, akkor hol a gyerek? De most, hogy elkezdtük a lombik programot, pláne az az érzésem, hogy namármost itt babának kell születnie kilenc hónap múlva és kész. Kicsit olyan ez, mintha azon a kihúzós pórázon tartanának, s néha elfelejtem, hogy rajtam van és csak szaladok, szökellek boldogan, míg vissza nem ránt a végén. A klínikán párnaponta nézegetik az tüszőket, s nem kell sok, hogy megszemélyesítsem mindet.....Buggyanat, tudom, mégis így van. Nagyon várjuk.

Menetrend. Komoly térképem van a szúrkáláshoz, adagokhoz, amit a hűtőgépre mágneseztem. 

Május 13. lajos megérkezik

Május 14. elkezdem szedni a fogamzásgátlót

Június 6. lajos ismét megjött (az utolsó két szem fogamzásgátlót már nem kellett bevennem Csillagszemű utasítására, majd pár nap kimarad, és 6. este megkezdtem a hasam szúrkálását peteérlelő hormonnal. szerencsére reggel lajos is beköszöntött)

-1.-3. napon: 2-2 db

-4.-5. napon: 1-1 db

-6.-8. napon: 2-2 db

-9. napon (vagyis ma): 2 db peteérlelőhormon és mától szúrom esténként a szétpukkanásgátló hormont is. A hétvége felé még egy kukkolás.

Na és mi folyik odabent? Az ötödik napon már 7 mm a méhnyálka és volt 5 "normál méretű" az egyik oldalon és több kisebb a másikon. Majd a kilencedik napon már 10 mm a méhnyálka, és jobbra 6 balra 3 tüsző érlelődik (ezekből a baloldaliak 10-15 mm-esek, a másik oldalon picit kisebbek). Mégegyszer megnéz Csillagszemű, aztán valószínűleg a hétvégén leszívás. (persze két hónapja lefixáltam már egy fontos munkát szombatra.....).

Anyagiak. Ahhoz képest, hogy a klínikán azt mondták, hogy a vége 120 ezer lesz max. Most tartunk a gyógyszerekkel kb. 150 ezer Ft-nál. Teljes legatyásodás, de a lényeg, hogy gyerek legyen belőle:)

Technika. Azt gondoltam, voltam én már inzulonos, napi sok-sok szúrással, meg ugye a kistesóért már hatszor szúrkáltam magam az inszeminációk alkalmával, rutinos vagyok. Ádehogy. Remegő kézzel adtam be az első napi adagot, csak úgy hullámzott a hasam a kapkodós légzésemtől. Viszont örültem, hogy meg sem látszik a helye. Na igen, ilyenkor előny a fókazsírral bélelt testem, nem kell attól félnem, hogy ledöföm valamelyik szervemet, mert megvéd a hájbájam, höhö.

Szóval, semmi pirosodás, semmi vérzés. Azért bénáztam rendesen. Volt, hogy a vastag tűvel akartam leszúrni magam, de az utolsó pillanatban kapcsoltam. Máskor meg elfelejtettem levenni a kis kupakot az oldatról és a kemény fedelet böködtem ingerülten. Magam is meglepődöm ezen a szórakozottságon vagy kapkodáson vagy minek is nevezzem. Most már van egy naaaagy, fekete-kék, golflabdányi folt is a hasamon....Jaaa, nem az injekcióktól. Az intézetben felkerestem a mosdót, ahol ha nem csukják be a vécé ajtaját, akkor ha belépsz a mosdóban, s ezt hevesen teszed, az ajtó nekicsapódik a vécéajtónak és úgy hasbavág a kilincs, hogy alig bírsz bevánszorogni (ki már nem mertem jönni, mert tökégés). Azt hittem, hogy belső vérzésem is lett, de talán csak zúzódás, mindenesetre lila és fekete színben pompázok. Ehhez még jött a mai adag repedésgátlóhormonszuri, amitől meg előre jelezte a doki, hogy piros foltok jelennek majd meg a böködés helyén és viszketni is fog. Tényleg.

Neveken gondolkodom.