Belekapaszkodott az ajtófélfába, majd átlépte a küszöböt, s megállt a bejáratiajtó előtti lépcső tetején. Lehűlt az idő, a vacogtató szél és elbújdosó nap megidézte a közeledő ősz hangulatát. "Hű, micsoda nagy szél van idekint!" - mondta neki az Apja, azzal odahajolt Nünühöz, s a horgolt kissapkára még a kapucniját is felhúzta.
Szupercsirke nézte, ahogy az ágakat lengeti a szél, majd így szólt " Gatyaúristen!"......
Rengeteget rajzol. Mondja is, hogy éppen mi készül, válogatja a megfelelő színeket, és hevesen alkot. Mi pedig a kép aljára írjuk a dátumot és hogy a művész szerint mit ábárzol. Hangosan szoktam mondani, hogy mit jegyzek fel rá, hányadika van, és néha meg is kérdezem Tőle mégegyszer, hogy mi van a képen, Ő pedig határozottan felsorolja. Mikor ma befejezte az egyik rajzát, amin állítása szerint Nagyika látható, miközben locsol fogtam a ceruzát, és elkezdtem volna rávésni a mai dátumot, mikor megszólalt: "augusztustíz" (gondolom a kétezertízaugusztusból ez maradt meg).
Törlöm le az arcáról a szétkenődött ebédmaradványokat. Kuncog, és megjegyzi: "Maszatkoszos vagy". A maszatos szerinte nem értelmes, a maszatkoszos igen.
