A hóemberépítőkészlet évek óta vár a polcon az igazi bevetésre, s ugyan volt már idén hóhullás, de nem volt elég tapadós a formázásra. Kellemes, melengető napok jöttek sorra, mi pedig útnak eredtünk hármasban, hogy végigsétáljunk az általunk régen járt utakat.
A Margitszigeten szinte csak mi voltunk, vagy elkerültek minket a többiek. Egyetlen izgalom zavarta meg a babakocsikázást, amikor leeresztett Mütyür járgányának kereke, de a felkészült szúrsapkás Apa nem felejtette el betenni a pumpát.
A várba késő délután érkeztünk, s olyan érzés volt bóklászni a lenyűgöző épületek, fényfüzérekbe tekergetett fák között, mintja külföldön kirándulnánk. Angol- és francia csacsogáson kívül mást nem hallottunk. Talán karácsony után mindenki pihent még, csak a turisták aktivizálódtak. Régóta terveztük megkóstolni a somlóit itt, mert anno olvastam egy blogot, ahol valaki erre az édességre specializálódott, és összehasonlításokat írt róla, s akkoriban az első helyen végzett ez a cukrászda. Megértjük, miért. Mütyürke pedig a vár aljában, a kocsi melegében tejcsatlakozott.
