Piroska és Farkas

Furcsa a Kedvesanyuka megszólítás, meg az is, amikor az orvosi váróban, vagy a bébifoglalkozáson, az úszáson, vagy akár vendégségben megkérdezik, hogy naésmittudagyerek? Persze ez mind természetes, de szoknom kell még.  Kevésbé szeretek nagyösszefoglalós bejegyzéseket…

A helyszín ugyanaz, a gyerek is a miénk, ugyanabban a bézs télikabátban ül (ami mellesleg fiúknak titulált télifelöltő, de nekem tetszik a lányomon is, főleg, hogy medvementes, teljesen egyszerű és még szép is), a bébihordozó is a régi (lassan kinövi, alig bírom belepréselni…

Kell valaki, aki a lelógó nyálzsinórokat törölgeti le a szájáról, egy másik pedig a lábánál a zoknit húzgálja vissza, amit letép, lerág, egyik lábáról a másikról lemorzsol, vagy varázsol, és egyszercsak hopp, már nincs rajta, pedig egy pillanattal ezelőtt húztuk vissza…