Tatataram-tatataram-tatatararararararam. Sikerült beszerezni a soklábúakattávoltartó fátylat a babakocsira, ami meg egyébként kifejezetten bogárcsalógatósárga színű. Tehát tulajdonképpen megnyugodhatnék, hogy most már nem támadhatják a Migyerekünket ellenséges rovarok, akik falatot kérnek a selymes bőréből, de mikor feltettem a hálót, az jutott eszembe, hogy mi van akkor, hogy ha alul, a gumis résznél található lyukakon mégis beoson egy aljas, akkor így még észre sem veszem, hogy ott van, és ha időközben módosítaná is a szándékait és kifelé igyekezne, minduntalan beakad a fátyolba, nem találja a kijáratot, jól bepöccen, aztán legott megcsípi a gyerekemet???!!!!!
Különben is foglalkoztat a gondolat, hogy miként lehet elkerülni, hogy a kiságyába felvándoroljon mondjuk egy pók, vagy a nyitott szájába besétáljon bármilyen soklábú, mert ugye ez mégiscsak egy kertes ház, kitárt erkélyajtókkal?!?? Anno magam miatt is aggódtam ugyanezért, de most már inkább Mütyürke miatt, mert ahogy Farkas fogalmazott, ugyanolyan a grillcsirkelesője, mint nekem, és pontosan ugyanúgy alszunk is, általában nyitott, csücsörítős szájjal. Még a végén igazat kell adjak az oxigénsátras májkeldzsekszonnak.
