A szomszédban lakó, korom fekete hajú, huncutszemű, tisztaapja négyévkörüli Zsombi rendszeresen betér a szüleimhez két évvel idősebb bátyjával, hogy néhány ötforintost bedobáljanak Anyika rágóadagolószerkezetébe, majd alig egy percig rágják a színes gömböt, s fejüket egészen beledugva a szemetesbe köpik ki azt, mondván, elment az íze.
Ezúttal egyedül érkezett, kezében egy ajándékkavicsot hozott Jopapának, aki a kerítést festette a ház előtt, s csendre intette az imádnivaló kiskölyköt, hogy halkan lopakodjon be Anyikához, mert éppen náluk vagyok, fáj a fejem, s talán alszom is.
Óvatosan bebújt a résnyire nyitott erkélyajtón, odalopakodott az ágyam mellé, s mivel ébren talált, kaptam tőle egy gyógyítópacsit. Megrágott pár rágógumit, s már ment is tovább. Útközben megállt Joepapánál, s elidőzött egy darabig a ház előtt.
-Mitől fáj a feje, beütötte egyszer? - érdeklődött
-Nem, hamarosan szülni fog, kisbaba van a hasában, attól fáj mostanában. -válaszolta Joepapa
A kisfiú összehúzta a szemöldökét, elgondolkodott, majd megszólalt.
-Ühm, már értem. Akkor ez lehet az oka nálam is, mert nekem is szokott fájni a fejem.
