Hiába, no, nem vagyok egy mai csirke (bár még nem rágós a húsom), de úgy alakult, hogy ezidáig még nem kellett csinálnom egyetlen terhesvagyoketesztet sem. Nyilván ezért is, meg persze azon okból is, hogy izgatott vagyok, mint Marcsa az első bevetés előtt, s hiába mondták a klínikán, mikor a beavatkozás utáni ejtőzést követően odabattyogtunk a kisvirágoshátulgombolósba a nővérke asztalához, s a kezünkbe nyomták a tesztpakkot, hogy csak a 14. napon csináljuk meg, nekem már a 9. napon beremegett a kezem:-)

Az előbb vettem egy tesztet, a legegyszerűbb lillyset, amit az illatszerboltban kibogarásztam a legalsó polcról, a kanyarban gugolva, mint aki négylevelű lóhere után kutat a fűben, hogy jól belémbotoljanak és eközben leverjem az összes doboz tesztcsíkot....Az imént piskótáztam le, majd az utasítás szerint vártam, de csak egyetlen erős csík jelent meg, a babajelző még csak halványan sem.

Meske alig várta ki a három percet, már a vonalban volt, hogy mivanmárkisfiam, s mikor megtudta, hogy semmisincs, magát hibáztatta, hogy belehajszolt egy felesleges körbe:-) Nem is igaz, mert annak ellenére, hogy csak egy vonalka látszik, legalább megcsináltam a legeslegelsőt, s valamikor el kell kezdeni!

"Küldök a német szállítmányból holnap!" -mondta, mivel berendelt kintről egy vagonnal, s már jelezte, hogy megosztja velem.

Ő is csinált ma egyet, de ott se semmi. "Hát kispofám, pisiltünk ötszáz forintért..."