Mici, aki eddig menekült a szőrkefe elől, most Ő maga jelentkezik Anyi kezei alá, s kiköveteli a fésülést. Pörög, forog, hanyattvágódik a padon, hogy mindenhol érje a gyengéd kefe sörtéje, s időnként olyannyira megfeledkezik magáról, hogy a nagy fetrengés közepette lepottyan a földre.

Anyika babusgatja, becézgeti, duruzsol neki, Joepapa pedig féltékeny lett rá.

Anyika: Arany kiscicám, édes kis szőrgombóc, rubintos tulipánocskám! (ez utóbbi már biztosítékkiverős:-)

Joepapa: Micsodaaa??? Rubintos tulipánocskám?? Persze, engem nem kényeztetsz ennyire, a macskát meg elhalmozod.....

Anyika: Nézd meg, milyen kedves! Te meg nyolcas smirgli....