Ha egyszer azt állítja, hogy tizessel is működi, hiába tiltakozik az érme a százas feliratú bejáratnál már a legelején, addig küszködik, erőlteti befelé, míg végül diadalittasan ki tudja tolni az így, kicselezéssel megszerzett bevásárlókocsit kilencvenforintos haszonnal (ami persze csak addig boldogítja, míg a vásárlás befejeztével ki nem erőszakoskodja a bentragadt pénzdarabot belőle, miközben időnként felmutatja a hüvelykujját, s széles vigyorral türelemre int, aztán hosszas küzdelem árán visszakerül a zsebébe...). Ez Ebarátom, s ha Ő valamit kijelent, akkor az úgy is van, s szerinte az olyan egyértelmű, minthogy a Föld kering a Nap körül.
Beviharzott az irodába (azon szerencsések közé tartozik, aki szabadonúszik, s nem kell naphosszat forgósszéken láblóbáznia, met ért a számítógépesmindenhez, azt meg messziről is lehet űzni, kivéve, mikor már nagy a jajgatás, olyankor közelről is megtekinti a gépeket), olyan hirtelen, ahogy szokott, s hátizsákját nagy lendülettel lehajítva a vendégszékemre közölte, maradt egy órám, hogy összeszedjem magam, mert "viszlek".
Mivel mindenről olyan jólértesült, meg tujda a dörgést, még azt is megmondta, hova kell mennünk muskátlitövekért akciósan, így felkerestük a megjelölt helyet és telepakoltuk a tízforintos kosarunkat aprócska zöld kezdeményekkel.
Eddig többnyire olyan kifejlett példányokat vettem, melyek már virágban pompáznak, nem pedig meglepetésmilyenszínű lesz, párlevelestöveket (igaz, a füles kosárkáján voltak elmosódott x-ek, melyek egykor arra utaltak, hogy futnak -e, vagy csak félig futnak, s a színűket is be lehetett azonosítani az áruházban történő első locsolásig...), de tény, így sokkal izgalmasabb és költséghatékonyabb.
Elültettem, mind a nyolcvanat, s örömmel fedeztem fel, hogy az egyiken már kinyílt egy virág is! Farkas pedig megkönnyebbült, hogy Ebarátomnak köszönhetően idén nem kell aktívan résztvennie a muskátlirohamban, s evégett fütyürészve horta le a ládákat a rómeóserkényünkről.
