Félénken, óvatosan közeledett, de ahogy lehajoltunk hozzá, már bújt, hagyta, hogy szeretgessük, sőt, pacsizott is a repetáért. A kedves fiatal pár is megetette, vizet adtak neki, majd bedörmögte Lius kezéből a kiflinket is, de még mindig nem lakott jól. Sokáig éhezhetett.
Telefonos segítségkérés, láncátirányítások, kedves hölgy, majd egy állatkaklínika, aki ajánlás alapján fogadott minket. Tündéri szőrmami remegett, mint a kocsonya, mikor be akartuk tuszkolni a csomagtérbe, megfeszülve lapult az aszfalthoz, de mégis hagyta, hogy Farkas felemelje és betegye, lógott a kezében, mint egy rongybaba.
Mind a négyen benyomakodtunk vele a vizsgálóba, néztük az ultrahangos kivetítőn az aprócska szíveket, feltűnt egy vékonyka gerincoszlop, majd megint egy. Akkor 5-6 piciebet jósoltak, s pár napon belüli szülést (egyébként fiatal még, 2-3 évesnek mondták).
Szomorúan kísértük be a számára kijelölt, ráccsal elzárt, átmeneti lakóhelyére, ahonnan azonnal kifúrta magát utánunk az ajtón.......
Másnap megműtötték, állítólag a nyolc kutyusból már egyik sem élt.
Azóta felépült a sok szeretgetéstől, amit begyűjtött a két hét alatt a látogatóktól, s megtalálták egymást az új gazdijával is!