Búcsúzkodás után visszaszaladtam a kocsiból, hogy mégis kölcsönkérjem a fotót, bár úgy hittem, nem szívesen adja majd oda, hiszen láthatóan nagy becsben tartotta, kiemelt helyet kapott az íróasztala fölötti falon. Nem szólt semmit, leakasztotta a szögről, átnyújtotta nekem, majd olyan erővel szorított magához, hogy kiszisszent belőlem minden levegő.
A képen a Nagyim magyaráz, mögötte pedig Hali és az ikerlányok, nagynénim és Anyika.
