Megtalálnak minket. Vagy mi találunk rájuk? Túl sokan kóborolnak errefelé, vagy higgyem inkább azt, amit szeretnék? Talán megérzik a szeretetünket, s a jó szimatuk révén jutnak el hozzánk?
Ha jól tudom, csak az utolsó napon lehetne használni, mégis már napokkal az óévbúcsúztatás előtt durrognak a petárdák, hangjukkal rémisztgetve a kutyákat.
Az ebekkel sétálgattunk késő este, s mikor visszaértünk a dombtetőre, megláttuk Őt a házunk előtt csóválni. Besiettem a három sajáttal a kertbe, nehogy a bandeszellemből merített vakmerőségből, ugatásukkal elűzzék a területükre tévedő betolakodót.
Nyakörve volt ugyan, de biléta nem csüngött rajta, s bevésett telefonszámot sem találtunk, viszont pár utcával odébb lakik egy fiatal házaspár, akiknél ugyanilyen fajta kutyus lakik, így azt gondoltuk, hozzájuk tartozik. Farkas elindult vele, hogy hazakísérje.
Felálltam a kerítés szélésre, s néztem utánuk, ahogy sétálnak a lejtőn lefelé. Édespofa volt, mert ahányszor egy pillanatra megálltak, minden alkalommal hanyattvágódott, vadul csóvált, s vakartatta a pocakját. Útközben talált egy fontoskövet, amely ha kiesett a szájából, leállt és megkereste, s pasi hiába próbált egy másikat ajánlani helyette, neki csakis az kellett.
Kiderült, hogy az általunk vélt lakhelye már foglalt, de az ottani kutyus gazdija készségesen felajánlotta a segítségét, s megmutatta a házat, ahonnan kiszökött. Mivel nem voltak otthon, felemelték és betuszkolták a kerítésen.
Szilveszter este ismét felbukkant a házunk előtt, büszkén üdvözölt minket, mikor megérkeztek a vendégeink, s ezúttal pasi az öcsémmel indult el, hogy ismét visszavigyék. Ahányszor bepakolták, majd elindultak hazafelé, félúton ismét melléjükszegődött. Végül egy szomszéd megígérte, hogy estére befogadja.....
Tegnap este szánkózni indultunk, mikor az utcai lámpa fényénél megpillantottunk egy zavarodott foltoskát, aki annyira riadt volt, hogy nem tudtuk megközelíteni, mert ugatott, és minden mozdulatunkra rémülten reagált, majd vékonyka, kurta lábaival eliszkolt. Később többször is próbálkozott leküzdeni a bizalmatlanságát, néha előkerült, de megtartotta a szerinte szükséges távolságot.
Az újévi sétánk közben egy fiatal srác szólított le minket a kocsijából, aki a petárdától megrémült négylábúját kereste kétségbeesve, s meghagyta a számát, hátha összeakadunk vele. Reméltük, hogy majd szembejön velünk, vagy ránktalál, de nem láttuk sehol.
A múltkori kóborlónk is feltünt, úgyhogy még Ő sem talált jó gazdit magának.....