Bedugtam az otthonról hozott égősort, amit tavaly óta ittfelejtettem a hátam mögötti parafatáblámon (direkt jó, hogy idén nem kellett kibogózni), megosztottam a kollégákkal az imént érkezett, majd vadul feltépett karácsonyi csokidíszcsomagomat, főztem egy mézesgyümölcsösteát, de a várt hatás elmaradt.
Dünnyögős hangulatban görnyedek a forgósszékemen, ami abból fakad, hogy laza karácsonyelőttihet gondoltam ki magamnak, helyette prezentációt barkácsolok, s készülök egy holnapi nagybeszámolóra.....
Közben telefonon távirányítom Pasit, aki még kisebb ajándékokra vadászik a finisben, Joepapát, ki pedig beiglitúrán van az öcsémmel, s időnként felhívom Anyit, aki főzés közben bőszen sajnál és együttérzéséről biztosít, amiért az irodában húzom az igát. Olyankor egy kicsit jobb:-)
Szeretnék fenyőfát választani kettesben, kirándulni a hóban az ebekkel, megsütni életem első karácsonyi linzerét, zenéthallgatni forraltborfőzés közben, csomagolópapirok között válagatni, aranytintás töltőtollal megírni a képeslapokat.........
Szóval, akasztanám már szögre, de nagyon....
