Finoman megfogta a karomat és távolabb húzott a többiektől "Kislányom, beszélnünk kell valamiről."
Családi megmozdulás keretében cirkáltunk az utcákon, eladó kisházikó után kutatva, hátha rábukkanunk egy roggyantabb, de felújítható mézeskalácstípusúra, amiben szívesen éldegélne az én drága unokaöcsim a feleségével. Önző módon próbálom őket is kicsalni hozzánk, hogy ezáltal egy kupacba rendeződjön az élő családfám, csak éppen sehol sem leltünk olyan kiskerteset, ami tetszett is, és megfizethető lett volna a a számukra. Volt olyan, amelyet belülről is megtekintettünk, szépen libasorban bemutatkozva "Jónapot kívánunk, ez itt a feleségem, a nagynéném, az unokanővére, az ott a párja, Ő a nagybátyjám......hát igen, nagy a család vagyunk, és mindenki szeretne segíteni"
Útközben egy szembejövő autó hosszan ránkdudált, majd hirtelen lefékezett, és mikor már kezdtem izgulni, hogy elvetemült sötét alakok sötét szándékkal nekünkesnek, kipattant belőle ezerévenemláttammár Bogi barátom és új barátnője (gyermeke anyja tulajdonképpen, mer'hogy Bogi pasi). Írta nekem már, hogy odaköltöztek pár hete a környékünkre, meghívást is kaptunk, de mégis váratlanul ért a felbukkanása. Na, nekem több sem kell ilyenkor, elborul az elmém, megtelik a szívem szeretetgombócokkal, amit nem bírok magambantartani, és rárepülök az áldozatomra, jelen esetben Bogira, és csüngök rajta mint karácsonyfadísz az ágon........Említett alany ilyenkor nehezen kap levegőt a szorításomban, még akkor is, ha éppen azon szerencsések közé tartozik, hogy nem vetődéssel közelítem meg, vagy ugrálok a nyakába. Teljesen kifordulok magamból, és pasi szerint ilyenkor van egy jellegzetes szökellésem is (állítólag ötéves, copfos kislányok szoktak így szökdécselni), amivel a búcsúzkodás után megközelítem a kocsit, és legalább öt perc, amíg visszaáll a légzésem a normális tartományba.
"Kislányom -kezdte Joepapa-már régóta szerettem volna mondani Neked, hogy kicsit visszafogottabbnak kellene lenned, túl hevesen örülsz...... Ott volt péládul a múltkor is Csiga, a vadidegen villanyszerelő (itt gyorsan beszúrtam, hogy nemisazkülönben, mert legalább tízszer mekkmesterkedett nálunk, mielőtt az említett eset történt), akit először jól lehordtál, majd megsajnáltad, és könnyek között borultál a nyakába. Aztán itt volt ma Bogi barátod. Tudom, Édesem, hogy mekkora nagy szíved van, de oda kell figyelned, mert kellemetlen helyzetbe hozhatsz másokat a viselkedéseddel, mint pl. Bogit felesége/barátnője előtt, meg a nőnek is igencsak furcsa lehet ez a heves lerohanás.......Ez nem kritika, csak észrevétel, jó?"- majd olyan erősen átölelt, hogy belefájdultak a csontjaim, és egy cuppanósat nyomott a homlokomra.
Tényleg így van. Teljesen igaza van. Elpirultam, mikor elképzeltem a jelenetet......Meg azt is, hogy nekem miként esne, ha Pasira vetődne rá egy hisztériás liba...
Belátom.
Túlsokk vagyok.
