Kellenek ezek a különös figurák, a hétköznapi hősök, akik a semmiből tűnnek elő, és megmutatják azt az eddig eltitkolt kincsüket (vagy éppen nem eltitkolt, csak egyszerűen senki nem vette észre őket) melyre jólesően rácsodálkozunk, és újfent megállapítjuk: vannak még csodák, amikor a szegénylegény tényleg elnyeri méltó jutalmát.
Ez az a fiatalember, akinek megkaptam és betettem ide az első nyilvános megmérettetéséről szóló felvételt (alulra ismét beműtöm, meg még egy picilányt is), amikor sután belépett egy britt tehetségkutató verseny színpadára, és sohanemképzett hangjával elkápráztatta a közönséget, míg végül megnyerte azt.
