A bonyodalmas polcmütyürkék beszerzése közben, konkrétan a csavarok és szögek állványai között lecsapott rám a betegség. Na nem valami komoly dolog, csak az a bizonyos végtagelgyengítős, mindenemfájós, de igazából semmisemnagyon, úgy mint a fülem, a torkom, és a fejbőrömet ezernyi tűszúrásos böködéssel támadta meg, mintha a hajhagymáim fellázadtak volna....

Így aztán lőttek mindenféle vasárnapi kalandozásnak, mert hirtelen legyengültem, mint az őszi légy, elkezdtem trombitálni, amitől krumliorr lettem, és a fejszúrkák is felerősödtek. A legeslegjobb gyógyítós az anyukám, aki ilyenkor szoktalanul határozott lesz, és jólmegmondja, hogy mi jó nekem: forró karfiol leves után meleg pléddel bélelte ki a kerti nyugágyat, majd egy másikat körém, és kifektetett a napsütésre.

Milyenjóisez! Az őszi- és tavaszi napsugarak a kedvenceim, melyek nem égetnek, csak finoman csiklandozzák az arcomat, és mosolyrahúzzák a számat. Mici hosszas dagasztás és hízelgést követően lekunkorodott a hasamra, és elégedetten dorombolni kezdett. Két oldalamon Anyi és pasi helyezkedett el egy kertifotelben, így beszélgettünk, mialatt észrevétlenül röppent el három óra.

Szeretem a semmikülönös, lélekmelengetős napokat.

Persze otthonmaradni nem lehet, hogy is képzelhetnék ilyen felháborító dolgot, mint szabadság után lebetegedni????? Vérlázító! Reggelente pasi forró teával és citromos gyógyítóssal ébreszt, hogy életkedvet leheljen belém. A fürdőszobában frászt kapok a tükörképemtől, a borzas hajamtól (a hajhajgymalázadás miatt nem tudom kibogózni), és a piros krumpliorromtól.

Úgyhogy az irodában trombitálok tovább, és szórom a bacikat, tolom le a torkomon a mentoloscukorkákat (ha rálehelnék egy szemüvegesre, tuti berepedezne az üvege), és kedvesen elcsacsogok a telefonáló ügyfelekkel, hogy vajon miért is van olyan orrhangom, és mindenki elmeséli, hogy Ő éppen most lábalt ki, meg ki ugyanilyen beteg a családjában, meg az irodában, vagy éppen Ő is érzi, hogy lerobbanófélben van...Nagyon érdekesek ezek a bacifeltérképező bájcsevegések.....