A szombat reggel jószokásunkhoz híven a KV-zónkban folytatódott, és bár elvitelre kértem a mézestejesKVmat (ahogy mindig is, másként nem is annyira a kedvencem), mégis beültünk egy röpke órára lazulni és beszélgetni a kedvesemmel. Imádom az ottani, lelassult, megnyugtató, ráérős hangulatot, a félig leengedett fa redőnyöket, ahogy beszűrődik a rácsain a reggeli napsütés és a kinti forgalom tompa zaja, a frissen őrölt KV illata keveredik az édes tejszínhabéval (aminek ugye én csak az illatát gyűjtöm be), halk zene szól, és mintha még mindenki álmos lenne ilyenkor, vagy csak másokat nem akar zavarni félálmában, halkan beszélgetnek, vagy némán ülnek a puha fotelokban és kortyolják a forró italukat, karamellásan, csokisan, mézesen vagy csak jó erős feketén.
Aztán ennél sokkal hétköznapiasabb dolgokkal folytattuk, mint újabb csöpögésmegakadályozósszerkezet beszerzése a kinti kerti csapra (amivel délután a párom végre sikeresen győzőtt a víz felett, így pótolhattuk a tóban a vizet), majd gyors cipővásárlás, melynek sokrán mindkettőnk kapott pár szaladgálós lábbelit, aztán barkácsboltos beszerzőkörút egyéb kerti kiegészítők miatt és persze pár darab fonott kaspó bezsákmányolása.
Koradélután értünk haza, és a pompás, napsütéses időben nem tehettünk mást, mint kivonultunk a kertbe, kicipeltük a papagájok kalitkáját a teraszra, akik imádnak ilyenkor pancsolni, és a kutyák is kitelepültek a fűbe, hem A pasim megszerelte a vízcsövet, majd szétszedte a tóban lévő szűrőberendezéses-vízforgatós-szuperszerkezetet, amit ki kellett pucolni, majd visszatenni, ami közel sem volt olyan egyszerű, mint a darabjaira bontása....Három órán keresztül húztuk-vontuk, csavaroztuk össze és újból szét, mert valahol mindig eresztett, de lagalább együtt ültünk a stégen és beszélgettünk:-)
Délután átvonultunk a mamámékhoz vacsorára (az ebédet megint kihagytuk:-), ahol az öcsémék is vártak ránk londoni ajándékokkal és élménybeszámolóval. Később Joepapa elvonult pókerezni, Anyika pedig a teniszt nézte, és mindketten folyamatosan kiabáltak le/át nekünk, hogy ki hogy áll, mire dobott be, mennyit emelt, 6:4, all in, stb.....
Addig szerveztük a másnapi vizilabda döntő együttnézését, hogy a tesómék végül úgy döntöttek, átjönnek hozzánk aludni, de előtte maratoni Lost estét terveztünk, a megszerzett legújabb négy résszel. Viszont, mivel mi a kisborssal voltunk, ami pedig kétszemélyes, így Joepapa kocsijával kellett eljönnünk, és náluk hagytuk a smartot. Fél órán keresztül kavarogtunk, míg találtunk egy éjjel-nappalit, ahol az öcskösnője beszerezte a tisztálkodásához szükséges valamit, és végre hazaérhettünk, de amikor kiszálltunk jutott eszünkbe, hogy a kisborsban maradt a lakáskulcsunk.........Még fel is akartam hívni a mamámat, hogy mire odaérünk szerezzék meg a kulcsunkat a smartból, de végül nem tettem meg, így visszacaplattunk hozzájuk, ahol, mikor közöltük, hogy mi történt, úgy kiröhögtek minket, hogy egymásnak dőlve dülöngéltek, nagyon vicces!!!!!!!!!!!???? Ugyanis az apu a mi lakáskulcsunk egy másolatát mindig a kocsijában tartja........vagyis simán bejuthattunk volna a házba azzal.....
Főztem nagy spagettit, meg néztünk Lostot hajnali 3-ig, meg nehezen, de felkeltünk reggel a vizilabdára, ordítozva drukkoltunk, majd csalódottan hagytuk el a házat a számunkra kedvezőtlen végeredmény miatt.....
Öcsém ismét megígérte, hogy idén nyáron megcsinálja a jogsiját, amire évek óta buzdítjuk és támogatjuk anyagilag, de valahogy mindig másra költötte az erre adományozott pénzt....Ezért hazafelé mindig a pasim szállítja őket, mert van ilyen jófej:-)
És azt is megígérte, hogy pár hét múlva megint csinálunk egy ilyen estét, ha kint folytatódik a Heroes (éppen több hetes szünet van!!??).
Egy újabb sorozatos nézést.
