Meglepő lenne, ha a munkahelyemen nem mondott volna fel valaki, hiszen minden hónapra jut mostanában egy távozó, és ma már elseje van, tehát új hónap:-))).
Nem mondom, hogy váratlanul ért a kolléganőm döntése, mivel még az új lehetőség felbukkanásakor megosztta velem a szándékát, és ugyan nagyon rossz lesz nélküle, de drukkoltam neki, hogy megkapja az általa megpályázott új állást...... Viszont a főnökömet igencsak megdöbbentette..........
Ami jó hír, hogy nagyon közel fog dolgozni tőlünk, és egyébként is marad még április közepéig, továbbá ő a kampányfőnöke a barátaim és kollégáim által alakított csoportosulásnak, a "nekedkellmárkellegygyerekmirevárszmégszülnödkell" elnevezésűnek, és annyit nyúzott, hogy megegyeztünk, sőt, esküt tett rá, hogy ha majd egyszer szülök, értesítem, és végig fogja izgulni az egészet a kórház folyósóján ülve, még akkor is, ha éjjel, vagy hajnalban lesz a nagy esemény:-) Erről jut eszembe, hogy a másik kolléganőm, aki a terhességének első hónapjait végig szenvedte, kórházban is volt, és tulajdonképpen az elejétől fogva otthon kellett maradnia, szóval, ő már 5. hónapban van, és kislánya lesz!
Megint vadászhatunk.....vagy még mindig, vagy újból.....
