Ez a vég, vagy valaminek a fényes kezdete?????????????????
Tegnap Joepapa és a pasim úgy ítéltek meg, hogy már kitanítottak annyira, hogy tudjam, melyik lap mennyit ér, és felvérteztek oly nagyon, hogy csináltak nekem is egy nevet a póker bajnokságon, és rávettek, hogy ma én is benevezve egy lépést tegyek a bűnbarlang felé...........Miért hagytam magam? Egyrészt azért, mert a szombat esti bajnokságon (na igen, lőttek a kandallós, leves szürcsölős romantikus estének, amit terveztünk:-))) úgy vettek részt, hogy átvonultunk a mamámékhoz a párom laptopjával, és így egymás mellett tudtak játszani, külön gépen, külön névvel, és meg kell mondanom, hogy nagyon jól szórakoztam, mint egyedüli drukker. Joepapa hamar kiesett, mert idegesebb, kockáztatósabb természet, míg a pasim elég jól végzet (ő meg mindig mérgelődik, hogy sosem kap jó lapot, és az egész rendszer vele akar kiszúrni, és sosincs szerencséje), és majdnem két dollárt nyertünk!!:-)) Másrészt, van egy olyan piszkos gondolatom, hogy úgyis az én nevemben fognak regisztrálni, és max. három asztalon játszanak, vagyis én nem igazán kerlök majd kártya közelébe ill. a harmadik ok, hogy jól kipróbálnám az egészet, és mennyire szuper lenne, ha legyőzném őket így elsőre (mert persze, mialatt játszanak, és én kérdezgetek, megy a "pssssssssssssssssszt!!!!!, maradj csöndbe, koncentrálunk!!")
A ma esti fellépésem tiszteletére reggel kaptam egy kabalát a pasimtól, egy lila elefántot, amit már hetek óta figyelünk egy benzinkútnál, és minden tankolásnál és reggeli kávézásnál megpaskoljuk a fejét, annyira jófej, és a mai fejrepacsi után nem tudtuk otthagyni, mert mi lenne, ha másnap már nem lenne ott (már az első találkozáskor javasolta a pasim, hogy hozzuk el, mivel már kötődünk hozzá, de ellenálltam)??? Most már itt figyel az íróasztalomon:-)))