Hosszasan tartottam az egeret a "publikál" gombon, majd mikor megnyomtam, gyorsan megnéztem, hogy vissza lehet -e még vonni, ha meggondolnám magam....
Úgy látom lehet, és ez egy kicsit megnyugtat. Gondolkodtam, hogy inkább megkérem az öcsémet, csináljon az ő honlapján egy blog oldalt nekem, ami nem publikus. Hogy miért, meg hogy mit is akarok, mert mit is nem?????
Kisanyám, most akkor kell a blog, vagy nem, mit nyavajogsz?????
Jó lenne (ha egyáltalán idetéved valaki), ha csak olyanok olvasnák a lapomat, akik nem is ismernek, és így nagy valószínűséggel nem is bántok meg akaratomon kívül senkit sem az őszinteségemmel, mert tényleg nincs szándékomban. Mert ha kiírod az belső gondolataidat, a lelkedet, tényleg őszinte vagy, akkor bizony sokan sérülhetnek. Így nem is leszek teljesen őszinte....Ami nem azt jelenti, hogy hazúgságot, vagy kiszínezett dolgokat írkálok, csak éppen nem mindent írok le, ami éppen bánt, vagy foglalkoztat.
Vagy pl. nem biztos, hogy olyan jó dolog, ha felkínálom tálcán a lelkemet egy távoli ismerősnek, vagy esetleg egy üzleti partneremnek, mert akkor hogy domborítom majd a kemény üzletasszonyt, ha a naplómban meg állandóan a kilóimról, meg a bömböléseimről mesélek????? Azt gondolják, hogy mást nem is csinálok, egy ilyen bőgős tyúkra meg hogy lehet egyáltalán kampányokat bízni?????????
Na és a másik, ha esetleg, valaki idetéved, és jól lefikázza az életemet, az írásomat, a történeteket, stb. Tuti belegyalogolna a lelkemben, napokig rágódnék rajta. Na de mindegy, megnyomtam a "publikál" gombot, majd max. visszavonom.
De ezt is kipróbálom, ha már fejlődik a technika, Bcyke jóvoltából blogom is van, akkor én is írogatok. Én élvezem, hogy néha beszélgetek magammal:-)))) magamról:-))))