Tegnap bebugyoláltam az irodában az adventi naptárt, hogy a kocsiban meg ne lássa a párom (ja igen, mert oylan szerencsés vagyok, hogy pasi hoz és visz a munkába, vagyis olyan szerencsétlen, hogy nem szeretek, vagy nem merek vezetni, de ezt majd máskor), ami nem is volt könnyű, mivel ez egy nagyobb, fából készült fiókos szekrényke, ami ráadásul hóember alakú.
Hazafelé beugrottam a benzinkúthoz, kicsempésztem az egyik kis fiókot, hogy megnézzem, mi fér bele. Semmi sem. Olyan kicsi, hogy még egy gömböc vagy egy kis kocka csoki sem fér el benne...A kasszás csajszi elég türelmetlen volt, és egyébként is láttam a fején, hogy tök hülyének néz, mikor mosolyogva elmondtam neki, hogy kérném a segítéség, mivel adventi naptárt állítok össze, és kellene töltelék bele, majd megmutattam a fiókot.
Először megpróbált beletuszakolni egy nagyobb marcipánt, ami ezáltal magassabbra és vékonyabbra gyúrodott, felvette a fiók formáját -alig tudtam kiszedni, és jeleztem, hogy ez nem jó. Ő förtelmes pillantást vetett az amorf csokira majd rám, jelezve, hogy "kisanyám, márpedig megveszed a hülye csokidat, hamár átformáltad", de én álltam a pillantását, és lazán visszatettem a csokit a polcra.
Végül vettem pár csomag gumimacit, meg mambát, meg valami kis kinder golyókat, vagy mit, egyelőre jó lesz. Otthon felrohantam a hálóba, és elkezdtem rendezgetni a fiókokat, kiszórtam a gumimacikat és gumihalakat, bogyókat és mambákat. Minden fiókba jutott valami. Aztán nem találtam jó ötletnek, hogy az 1. fiók mambával kezdődjön, mert a gumimaci Farkas kedvence, úgyhogy gyorsan igazítottam a sorrenden, és készen is lett. Majd írtam egy levélkét, hogy ha az első fiókot kinyitja, akkor a gumimacik mellett legyen egy levélke, hogy hol keresse az aznapi meglepit, ami egy kötélen lógó télapó csapat, fából, nagyon jófejek. A kész fiókos hóemberemet, eldugtam a takarója alá, úgy, hogy a párnájára kerüljön a feje.
Az esti Depeche Mode tombolás után párom még kiment meglocsolni az új fákat, mert olyan jó az idő, és annyira nem esik csapadék, hogy még mindig gondoskodni kell a megfelelő vízezésükről. Addig én lemerésszkedtem a garázsba, ahová este nem szeretek menni, mert szent meggyőződésem, hogy oylankor felkelnek a pókok és össze-vissza mászkálnak. Na de, vettem ezt az akadályt, és felcipeltem az egyik "karácsonyi" feliratú dobozunkat a 8 közül. Ebben volt egy világító füzér koszorú, ami a konyhaablakra ment, meg egy csomó angyalka, ami meg mindenhová ment a lakásba, és egy pár télapó, kötött kis kesztyűk, meg piros szivek fából, meg girland, meg ilyenek. Vettük még egy új kültéri égősort, amit meg a fenti Rómeó erkélyre tekertem fel (persze egy csomó égő nem égett, és még csak nem is cserélhető...). Végre, megkezdődik a díszítés, amit imádok!!!!!
Az ajtófélfának támaszkodav vártam a páromat, amíg fogat mos. Kinyúlt kis pántos, rózsszínű hálóingemben, rajta nagy, sötétrózsaszín szívvel, és a lábamon kék ikeás mamusszal, kócos fejjel. Nem is értem, hogy tudnak más csajok szexi, szúrós, csipkés cuccokban aludni???? Mert hódítani még csak-csak felveszem (bár inkább a szekrényemben vannak fellógatva), meg tetszik is, néha kapok vagy veszek is, de hogy állandóan ilyenekben glasszáljak? Bár lehet, hogy én csinálom rosszul...
.JPG)
Felfelé menet a párom jelezte, hogy gyanus vagyok, szerinte valamin fondorlatosan mesterkedek. Az ágyánál megállt, vakargatni kezdte az állát és megkérdezte, hogy nagypárnára cseréltem -e az ő kispárnáját, mert igencsak magas lett hirtelen a paplan:-)
Ekkor megtalálta a hóemberes naptáramat, vagyis amit neki vettem, és huncutul mosolygott.... Jellemző, hogy rögtön nyitotta volna ki a fiókokat....Reggel, mikor felébredt, megkérdezte, hogy már nyithatja -e, mert december 1. van. Begyűjtött a szájába néhány gumimacit, és keresni kezdte a télapókat. Többször nyitotta és csukta be a szekrény ajtaját álmosan, míg megtalálta a meglepimet.
Míg kivitte a kutyákat, megcsináltam a forró csokiját, magamnak meg a mézestejeskávét, és a kutyalábmosás után leültünk a pulthoz, és ráérősen iszogattunk.
Fél órát késtünk a munkából....
