Élménypillanatok lapozgatása

Mindig is szerettem a meséket, kisgyerekként, elalvás előtt félálomban ringatózva, akár hangosan felolvasni egy számomra kedves valakinek, vagy kockás plédbe burkolózva belelapozni varázslatos történetekbe. Most én mondok mesét, és én leszek benne a tündér, mert mindig ők voltak a kedvenceim!:-) Lapozgatok porosodó és új élménypillanataink között....Csak úgy, mert lelkes gyűjtőjük vagyok:-) Kérlek, a blogomban található írásaimat és fotóimat ne használd fel az írásos engedélyem nélkül! Köszönöm!

MEGBESZÉLÉSEK

A blogomban található szövegek és képek felhasználása csak az írásos engedélyemmel lehetséges! Kérlek, ne használd a fotóimat a megkérdezésem nélkül! Köszönöm!



éppenmost bekukkantó kedves valaki

Napszámolgató

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Élménypillanatok lapozgatása

2006.11.30. 09:00 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

Ez nem egy mese oldal, bár nagyon szeretem a mesekönyveket, és mesélni is imádok. Mikor az öcsémmel kicsik voltunk, a szüleink gyakran olvastak fel nekünk, maguk között felosztva a szerepeket és elváltoztatott hangon –láthatóan nagy élvezettel- játszották el a történeteket. Anyukám szerint mindig Ő kapta a gonosz szerepeket, míg Apu magának hagyta a kedves és hős karaktereket.


Egyre többször elképzelem, ahogyan szülőként mesélünk majd a kisgyerekünknek, milyen  mesekönyveket veszünk a polcra, s alig várom, hogy felhozzuk a pincéből a régen lezárt dobozokat, és leporoljuk a régi, kedvenc gyerekkönyveinket.

Kamasz koromban két nagy kockás spirálfüzetet írtam tele a napi eseményekkel, szinte minden nap rögzítettem az aktuális történéseket. Néhány éve, mikor Nagymamám meghalt, és a lakásában kerestem a régi kincseimet, megtaláltam ezeket a titkos füzeteket, nagy papirba csomagolva, gondosan átkötve egy piros szalaggal (úgy látszik, senki nem vadászott a gondolataimra, mert nem bontották ki, vagy csak rafináltan csomagolták vissza:-). Akkor beleolvastam, a sok kiborított kacatommal körbebástyázva, összekucorogva, és csak olvastam, könnyeztem, nevettem, míg rám nem sötétedett.

Azóta sokszor töprengtem, hogy dejó lenne, ha az elmúlt évek történeteit is dokumentáltam volna, lenne egy aktuális naplóm, ill. egy közös naplónk Farkassal, tele a 14 évnyi közös meséinkkel. Sok szép és szomorú emléket őrzünk, de néhány részlet azért biztosan elveszett, vagy mindketten másként emlékszünk rájuk. Sajnálom, hogy pl. az építkezésünk kálváriáját nem követtük napról napra, mert akadt jegyzetelnivaló bőven:-)

Gondoltam, ha majd babát várunk, akkor csinálok egy babás blogot magunknak, de végül úgy döntöttem, nem várok addig! Hiszen már most is várjuk a babát, igaz, csak gondolatban, de ez is egyfajta várakozás! És addig is, jólesik a lelkemnek, ha összegyűjtöm az élménypillanatainkat.
 

Ha megtaláltad az oldalunkat,  és csak egy kicsit is mosolyogtál egy beíráson, vagy egy képen, és adtunk Neked egy élménypillanatot,  vagy rájöttél, hogy abból Neked is van éppen elég, csak eddig nem gyűjtötted, de most már fogod, annak nagyon örülünk!:-)))

Mindenkinek szép élménypillanat gyűjtést kívánunk!:-)
 

A bejegyzés trackback címe:

https://piroskaesfarkas.blog.hu/api/trackback/id/tr1851845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása