Ikerségük ellenére Mérike egy fejjel magasabb Anyikánál, de a hangjuk szinte teljesen úgy cseng, mint Anyikáé. Ez Mütyürkének homlokráncolást is okozott, mikor a nagynéném felvette és beszélt hozzá, s rendre eltolta magát Tőle, hogy jobban lássa az arcát, s hosszasan fürkészte.
Olyan jó, hogy van nekünk Mérikénk is, aki által szeretve vagyunk, s viszont is nagyon:-) És ha úgy vesszük, a szoros kapcsolat végett, és az ikerség okán Ő is egy kicsit nagymamafélesége Lulunak. De mindenesetre egy ölelgetnivaló, aki még azt is megengedi a Migyerekünknek, hogy letépkedje a gondosan futtatott, csodálatos muskátliját.
