Elkényeztetem, elkényeztetem, mondogatják. Majd meglátom, milyen rossz lesz nekem később, mert nem tud elaludni egyedül. De ha egyszer szeretünk délutánonként összebújva elaludni. Boldogság neki is és nekem is. Gyerekverseket vagy meséket olvasgatok neki, vagy csak átölelem és suttogva beszélgetek Hozzá, Ő pedig csücsörítve mond nekem egy két gööö-t, vagy krrr-t.
Érzem az arcomon ahogy lélgezik, és látom a mosolyt az arcán akkor is, mikor elszenderedik, s lassan kiengedi a húsos kis keze szorításában lévő ujjamat.
