Benyomódott nálam a piros gomb, az amelyik hirtelen felpörgeti a beleélést, s visszafoghatatlanul vágyakozom babás helyességeket vásárolni. Pedig csak most éltem meg az első kudarcot....
Reggel, a dugóban felfelé araszolva a lejtőn ismét megcsodáltam a tündéri boltocska kirakatát, ahol apróságoknak árulnak használt vagy különleges, egyedi ruhácskákat, mellette nemrég nyílt kedves ajándéklelőhellyel, ahol öreg ládák, angyalok, gyertyatartók, hímzett terítők, szépséges képkeretek és megannyi hangulatszínező várja, hogy otthonra leljen.
Sóhajtva jegyeztem meg "Annyira vágyakozom babaruhákat venni, szobát berendezni, bemenni ebbe a hívogató boltocskába válogatni...! Túúúúdom, túúúdom, hogy korai, hiszen most vágtunk bele, túl vagyunk az első csalódáson, ráérek arra még! De a másik felem meg annyira rendezkedne, gyűjtögetne már....Magam sem értem ezt a változást...!"
"Hazafelé térjünk be!"-válaszolta. És ez jó volt nekem.
Ha valamit elhatározok, belevágom a fejszémet, akkor abba szeretek nyakig elmerülni, lubickolni, kiélvezni minden szépségét, megélni az legkisebb szösszeneteket is. Alig várom már a babaszobatervezgetést, amihez találtam is egy szuper könyvet, megszereznivalót (külföldi kiadás).
Vacak, könnyen beakadós, piros műanyag gombok!
