Vannak azok a bizonyos történetek, amiken csak azok tudnak jóizűen kacagni, akik megélték, és ha mégis megpróbáljuk előadni, biztosan kudarcra van ítélve a közszereplésünk:-) De nem baj.

Egy tegnapi vígadásunk kapcsán ma felidéztünk pár emlékezetes, bőgős nevetésünket Meskével és Hencsóval, melyekre ha csak rágondolok, rögtön feltörni készül a megállíthatatlan kacaj. Nem is igazán a történet a lényeges, csak eszembejut, ahogy sírva fetrengtünk a vonal két oldalán, és belengte az egész napunkat a jókedvünk. A környezetem általában ilyenkor nem a sztorin, csupán rajtam röhög, ahogy küzdök a könnyeimmel és a magyarázkodással.

Csak akkor szoktam kitörölni az üzeneteimet, ha a telefonom teljes képernyőt betöltő, piros felkiáltójeleket mutogat, és határozottan arra utasít, hogy azonnal távolítsam el a ki- és bemenőket, különben nem mutatja meg az új smseimet, ugyanis nincs már helyük.....

Munkába menet, korán reggel, heves kipipálgatásba kezdtem, hogy egyszerre távolítsam el a feleslegesebbeket, aztán magam sem tudom, mit műveltem, de úgy tűnt, mintha Meskének nyomtam volna egy régi smst, ahelyett, hogy töröltem volna. Elkezdtem bogarászni az elküldött elemek között, hogy mégis mit továbbítottam neki, mikor pittyegett a telefon, és megérkezett a válasz: "És Farkasnak is?" Nem értettem, míg meg nem néztem a kimenő postaládámban a neki véletlenségből továbbított, márnememlékszem mire írtam (biztos nem arra, amire Ő gondolt) és kinek régesrégen levélkémet, amely így szólt: "Nekem is jó volt!".

Ebben a pillanatban hívott Meske, és próbált valamit közölni velem, de annyira nevetett, hogy egy mukkot sem értettem. Persze nekem sem kellett több, és együtt nyerítettünk percekig, közben gyenge kísérletet tettünk arra, hogy elemezzük a helyzetet. Én próbálkoztam ecsetelni, hogy nem a pasimnak akartam küldeni a reggeli smst, és véletlen csupán, hogy nála landolt, egy őskövület, teljesen másról szóló levél volt, ami törlés közben valahogy odavarázsolódott. Mármindegy volt. Nem bírtuk abbahagyni, míg Meske majd bepisilt a röhögéstől, és azonnyomban meg kellett állnia a kocsival.

Aztán, felidéztük Penivel (aki eredetileg Hencsó névre hallgatott, de mivel meglengettem előtte annak a lehetőségét, hogy egyszer majd jól megírom a történetüket, mert akkora két fazon ember....erre tegnap javasolta, hogy a diszkréció miatt kezdőbetűt cserélnek a férjével, és ezentúl Peniként említsem:-)) megesett gigászi röhögésünket, bár erősen gondolkodnunk kellett, hogy melyik volt a legnagyobb, és hogy min kacagtunk, már nem is volt lényeges, csak hogy mekkorát:-) Peni eleinte csak arra emlékezett, hogy a fergeteges hahotázásunk napján éjjel felkelt valamiért, és rögtön eszébejutott az aznapi történés, amitől hangosan beleröhécselt a pránájába, hogy Hetya (a másik rejtőzködő álneve:-))) fel ne ébredjen.

Egy ügyfél azt reklamálta nálam, hogy megmérte a neten futó hirdetésének méretét az otthoni monitorján, és egyáltalán nem akkora, mint azt én elküldtem neki egy táblázatba. Ne ezek kiakadtunk, hogy még jó, hogy nem a mobiljáról netezik, és ott méri meg, és hasonlók. Egy idő után könyörögtem, hogy tegyük le a telefont, és egy jó tíz percre magara is zártam az irodám ajtaját, és kértem egy jeges vizet, hogy lehiggadjak.....

Úgy látszik, ennyi idő után sem csökkent a történetek élvezeti értéke, mert ugyanolyan jól szórakozunk rajta, és csak jönnek a folyományok és adalékok körlevélben, amelyektől ismételten ráz a nevetés, és az orromon folyik ki a gyógytea.....

És Peni sem különben:"Teeee, az miért van, hogy én úgy röhögök, hogy még a hangom is elmegy, nem tudom lenyelni a nyálam, csak gyűjtögetem a számban, úgy összecsúkódott a torkom, mesélem a fiúknak a mail-ed, ők meg kikerekedett szemekkel, egy kicsit balra félrehúzott szájjal, a tekintetükben szánalommal néznek vissza rám. Ők miért nem értik?????????????????? Vagy nem hallják, mit akarok mondani??????"

Úgy látszik, ennyi idő után sem csökkent a történetek élvezeti értéke, mert ugyanolyan jól szórakozunk rajta, és csak jönnek a folyományok és adalékok körlevélben, amelyektől ismételten ráz a nevetés, és az orromon folyik ki a gyógytea.....