Már több hete, hogy elkezdődött, de most éljük meg a legintenzívebb napokat, ami a többéves tapasztalatunk alapján annyit jelent, hogy két napja nem alszunk, és még kb. ugyanennyit töltünk el hasonlóképpen.
Az első ilyen éjszaka után azt gondoltuk, hogy másnapra kidől, és alszik majd, mint a bunda, mert ennyi energia nem szorulhat bele egy ilyen kis fehérszőrgombócba, hogy folyamatosan bírja elemmel. Pedig de.
Egyértelmű jelei vannak annak, ha a kicsi hamarosan tüzelni fog, mert egyébként a két másik kutyánk le se bagózza, hiába invitálja őket labdázni, vagy kergetőzni, csakis évente kétszer, ebben az időszakban kerül a figyelmük középpontjába, de ekkor túlságosan is. Az egész macera vonatozással kezdődik, vagyis amerre a picur megy, szorosan a fenekéhez tartott orral vonulnak a többiek. Ennek van azért előnye is, főként sétáltatás közben, mert nem kell három irányból összeterelni őket, valamint csak a Fügit kell magunkhozrendelni, és biztosak lehetünk benne, hogy jön a többi is "jólnevelten".
Ezután jön az "aholültanővégigszaglásszuktüzetesen" szakasz, amikor, mint egy jólképzett titkosügynök, vagy helyszínelő, a két vezérhím négyzetcentiméterenként regisztrálja az eseményeket, folyamatos szipogást hallatva (ez már kezd rém idegesítő lenni a második napon).
A harmadik periódusban Bendegúz véd és fenyeget, mintha legalábbis csakis neki lenne joga a szerelemre. Valljuk be, valahol igaza is lehet, mert Ő és Fügi tartozik ugyanazon fajtába, azon kívül Alfréd, ha akarna sem tudna labdába rúgni szegénykém, amióta zacsinélküli lett (jaj, ez hosszú és szomorú történet, majd elmesélem), bár ahogy udvarol és próbálkozik, ezzel egyáltalán nincs tisztában, aminek azért örülünk. Ilyenkor Bendő kidüllesztett mellkasával cirkál a "nő" körül, és folyamatos morgással próbál nagyobbnak tűnni, mint egy gazoló sámli, de inkább tűnik röhejesnek, mint félelemetesnek:-)
Egyébként Bendőz élő példa a bárnybőrbe bújt farkas kifejezésre, mert úgy néz ki, mint egy képeslapkutya rózsaszín ködben, álcázva ezel szívós, kötözködős, morgós, terminátori mivoltát.
Két napja pedig beköszöntött az idegtépő szakasz, amikor az előzőekben leírtakon túl, ezek mellett Bendő bekattan, és idegeinkre megy. Szerintem, ha valami nagy titkot kéne kiszednem valakiből, elég lenne ha erre a négy-öt napra bezárnánk a házba a három ebünkkel, és egészen biztos, hogy írásban adná át az információt a második napon annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb kiszabaduljon.
Ekkorra már a kicsi is pasinak képzeli magát, és próbálkozik a másik kettőnél, a zacsinélküli szintén beveti magát, Bendzsó pedig napokig nem eszik (tegnap még a téliszalámit is megpróbáltuk, de az sem kellett neki, sem a banán vagy a virsli, amiért egyéb körülmények között ölős) inni is csak akkor, ha belenyomom a fejét, és a nyugtatótabletták ellenére (muszáj adni neki, mert félő, hogy rámegy a szive az idegeskedésre) sem higgad le.
Folyamatosan áll a nője előtt és sír, nyüszög, majd jön hozzánk, mintha azt kérné, hogy fűzzük be neki a csajt, vagy lássuk el hódítási trükkökkel, vagy éppen lóvét kérne, hogy Fügőcét elvigye egy jó kis gyertyafényes vacsira....És ezt csinálja egész éjjel, közben hol jobbról, hogy balról kerüli meg az ágyunkat (kár, hogy nem tudom beszúrni a hangját, melyet apró lépteinek következtében körmei kopogása okoz, és minden kör után beiktat egy hosszú percekig tartó nyöszmörgést közvetlenül a fülünkre irányítva a száját:kopp-kopp-kopp-kopp jobbról+nyöszmörgés, majd kopp-kopp-kopp-kopp balról+nyöszmörgés, ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ)
És akkor az arra járó kóbor udvarlókról még nem is tettem említést, akik az utcán ácsingóznak és drukkolnak, hogy csak egy lopott pillantást elcsípjenek a hölgytől, és úgy kell elriasztani őket attól, hogy lepiskótázzák a bontottéglás kerítésünket (még jó, hogy leimpregnáltuk).
Reggelre pasi és én álmosan kóvályogtunk, közben próbáltuk lehámozni a begőzölt kutyánkat a másik kettőről (néha a sapncira is hajt, tiszta fertő a házunk...) "fújjjjj, Bendő, nem szabad, mit csinálsz, háááányszor mondjaaaaaam, idegyere, ül, itt fekszik le de gyorsan, fúúúúúúúúúúúj!!!!" Gondolkodunk rajta, hogy némi hideg élelemmel látjuk el az egész megkergült társaságot, és elvonulunk egy szállodába aludni...:-)))
Kedvesem katasztrófa övezetnek nyilvánította a házunkat, és pszichológiai hadviselőnek a nagyfehéret.
Őrjítő, ez a szerelmi háromszög.
