Élménypillanatok lapozgatása

Mindig is szerettem a meséket, kisgyerekként, elalvás előtt félálomban ringatózva, akár hangosan felolvasni egy számomra kedves valakinek, vagy kockás plédbe burkolózva belelapozni varázslatos történetekbe. Most én mondok mesét, és én leszek benne a tündér, mert mindig ők voltak a kedvenceim!:-) Lapozgatok porosodó és új élménypillanataink között....Csak úgy, mert lelkes gyűjtőjük vagyok:-) Kérlek, a blogomban található írásaimat és fotóimat ne használd fel az írásos engedélyem nélkül! Köszönöm!

MEGBESZÉLÉSEK

A blogomban található szövegek és képek felhasználása csak az írásos engedélyemmel lehetséges! Kérlek, ne használd a fotóimat a megkérdezésem nélkül! Köszönöm!



éppenmost bekukkantó kedves valaki

Napszámolgató

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

3 hónap

2013.10.26. 19:20 | piroskaesfarkas | 1 komment

3honapeltelt_Page_1m.jpg

Barátnők

2013.10.22. 12:52 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

Imádom a barátnőimet. Sok-sok haverbarátnőm van, és nagyon kevés, mondjuk egykézenkönnyenmegszámlálható szorosbarátnőm. A sor (nem is nevezhető annak) legelején itt van mindjárt lelkiösszefonódósnemmegynélküle Meskebarátnőm (hú de duuurva:))), akivel szinte naponta beszélünk és sajnos nagyon keveset találkozunk (szerintem, ha közel laknánk, folyton együtt lógnánk). Aztán most nem megyek bele a további elemezgetésbe, de amiért most gyorsan ezt lepötyögöm, az Sziszibarátnőm, aki a közelben is lakik és olyan szerencsés vagyok, hogy annyi év tervezgetése után most végre van közös "projektünk", amin együtt dolgozhatunk, egy közöslovunk, egy álommunkánk. Mindig vágytam arra a jóbarátokosfílingre, hogy a barátnőd csakúgy szólás nélkül jön, benyit és te már adod is a kezébe a tejeskv-t, kérés nélkül, mert tudod, hogy szüksége van rá és tudod, hogy miként szereti. Minap, mikor Sziszibarátnőm egyik kislánya -aki egyidős Nünüvel, jajdejóisezis- itt aludt nálunk (első pizsiparty kipipálva) megérkezett reggel, és mikor belépett a nagy felfordulásba hozzánk (folyamatos rendetlenség, gyerekjátékok, száradó ruhák mindenhol, szaladgáló gyerekek, zenélő körforgó hangja, stb...) már adtam is a kezébe a tejesKVját, nagy tejhabbal, cukormentesen, mézzel és fahéjjal a tetején. És akkor megálltam egy picit, és belegondoltam, hogy dejónekem már megint. Ma pedig, mikor Nünüvel indultam az oviba, beállított és hozott egy adag babaruhát és egy nagy ölelés után már rohant is tovább.

És Kisfiam, bár csak Te is itt laknál a közelemben, vagy én a Tiédben!!!! De legalább ma már kétszer beszéltünk, és még csak délután egy óra sincs:) Imádat.

Három hónapos csodacukor kiskugli

2013.10.19. 10:13 | piroskaesfarkas | 7 komment

_DSC0876ff.jpg

_DSC0899.jpg

_DSC1006m.jpg

_DSC1005m.jpg

_DSC0876m.jpg

_DSC0898m.jpg

_DSC1011-ivy.jpg

_DSC1007-2.jpg

_DSC1014-6_1.jpg

_DSC0999mff.jpg

_DSC0992mff.jpg

_DSC0970mff.jpg

_DSC0991mff.jpg

Ősz

2013.10.15. 12:17 | piroskaesfarkas | 4 komment

Három hónapos, csupamosoly Rózi.

photo copy.jpg

photo 1 copy.jpg

Egyedül

2013.10.09. 15:19 | piroskaesfarkas | 5 komment

_DSC0120.jpg

_DSC0121.jpg

Hol van már a nyár

2013.10.09. 15:18 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

A medence is már vagy egy hónapja a garázsban, összehajtogatva. Az biztos, hogy Nünü kihasználta:)

_DSC7228-2.jpg

Apavállánmindigelalvós

2013.10.09. 15:17 | piroskaesfarkas | 3 komment

_DSC0105.jpg

Na helló!:)

2013.10.09. 14:55 | piroskaesfarkas | 5 komment

Mindenki jól van (kop-kop-kop). Kicsilány kifehéredett, s bár a máj adatok még magasak, a bilirubinizé csökkent. Vérvétel rémes, de megint kell menni október végén. Ennek ellenére megkapta a 2 hónapos oltást két hét csúszással (rotát nem hiszem, hogy beadatom Neki, mert nagyon kimegyünk az időből). Járunk dévény tornára, mert nem nagyon akar Rózi hasalni, pontosabban utál. Hihetetlen édespofa, csupa mosoly az egész gyerek.  Babaúszáson gondolkodunk. Szupercsirke meg küzd az ovival, most éppen a befeléfordulós időszakát éli és nyűgös, folyton azt hajtogatja, hogy hiányzik neki a kistesója és a családja. Első barátnősittalvós bulija kipipálva, háromdésmozi Apacával kipipálva, cirkusz kipipálva. És először léptem le csak Vele egy bábszínházas előadás erejéig, mikor is Apava ott körözött a környéken Rózival, míg mi bent élveztük a műsort. De kell ez a csakmiketten a lelkünknek. Apaca meg egy szuperhősokoserősjókpű. Ennyi:) Ha minden jól megy, holnapután indulunk Balatonra, pár nap utónyaralásra, hogy kipipáljuk azt is. Imádom a napos őszt, a meleg fészkemet!

_DSC9611ff455.jpg

Anya dolgozik

2013.10.09. 12:09 | piroskaesfarkas | 1 komment

_DSC962-455.jpg

Anyatej

2013.10.08. 13:43 | piroskaesfarkas | 3 komment

Nem jellemző rá, de ez a bejegyzés bizony két hete íródgat itt nekem, aztán sehol a vége még, de beélesítem, mert sosem lesz kész. Ráadásul nem szeretem visszaolvasni a bejegyzéseimet, mert még a végén megváltoztatnám az akkor pedig érvényes gondolataimat:)

A szoptatás csodás! Nem értem, hogy miért hagyja ki az, akinek van teje, de mégis úgy dönt, hogy egyszerűbb a tápszer. Hihetetlen élmény, felelősség és egy csoda, hogy hónapokig a szervezetem által termelt tejjel táplálhatom a babámat, aki ettől szépen fejlődik! Hihetetlen, tényleg! Persze vannak nehézsége, de ugye az élet maga is tele van ezzel, szóval sebaj! Nekem ugye a császármetszés miatt Nününél csak három nap után lett tejem, így Meskebarátnőm segítségével Rózinál már beindítottuk hamar, a kézifejőkészülékkel. Én minden nővérkés aggódás és tiltás ellenére mindenkinek javaslom, hogy fejőszerkezettel menjen szülni, és utána az orvosával egyeztetve kezdje meg a stimulálást, hogy beinduljon a tej. Én boldog voltam az első pár ml tejtől és azonnal vittem a gyereknek a csecsemősnővérekhez, hogy megitassam. Közben persze mellretettem, próbálkoztunk, de kicsi volt, a csatlakozóm meg nagy, úgy éreztem, agyonnyomom szegény gyereket. Itthon meg ment már minden, mint a karikacsapás.

_DSC8465.jpgA kép címe: Amikor anya hasonfekve laptopozott az ágyon két szoptatás között.....

Volt ugye egy megtorpanás az elején, mikor úgy éreztem, hogy nincs elég tej. Ez, hiába tudtam, hogy előfordul, meg majd beáll, meg Rózi már a második kislányom és rutinanyának kéne lennem, mégis pánikolva hívogattam Mesékét, nyúztam Farkast hogy mostmilesz, aki bújta az internetet és megoldásokat keresett. Meskebarátnőm javaslatára ittam a karamalz italt és később szedtem a moremilk tablettát, kb. 2-3 hétig mindkettőt (köszönöm a sok levelet és hozzámszólást, amit ezzel kapcsolatosan is kaptam Tőletek!). Előbbi eleinte nem jött be, de aztán mégis, bár úgy, hogy napi 2-3 üveggel lehajtottam, és később kiegészítettem a tablettával. Aztán hogy ezektől -e, vagy Rózi kitartó habzsolásától nem tudom (mert Ő bizony erőből eszik, gyakran összeszorított öklökkel kezd, és nagyon hamar kiszívja azt a mennyiséget, amire szüksége van, sőt eleinte többet is és minden alkalommal úgy kellett tőle erőből kivenni a mellemet, mert nem engedte el), de beindult a tej és leállítottam mindenféle fejést, tabelttákat és italt. És igen, boldog voltam az első nagy tejpacáknak a pólómon, hogy naponta többször kellett átöltözni. Nem mondom, néha kellemetlen, hogy éjjel arra ébredek, hogy fázom, mert tejban fürdőzöm és még az ágyneműt is át kell cserélni, meg amikor a svédösszeszerelős bútorboltban szoptattam és lecsatlakozott az elején Rózi, mintákat rajzolhattam volna a falra a messzire spriccelő tejjel, meg amikor mostanában már hosszabbakat alszik, nem bírom felemelni a karomat, annyira fájnak a melleim a nyomástól. Bár mi Farkassal jót röhögtünk rajta, azért mégsem túl előnyös, mikor hason beszélgettem vele a matracon, aztán két, hatalmas tejpacát hagytam magam után.

És elért a mellgyulladás is. Most már úgy hiszem, utólag megtaláltam az okát. Úgy három hete, vasárnap este megetettem Rózit, és utána kezdődött. Egy olyan hálóing volt rajtam, ami nem vállpántos és nincs is nagy kivágása, de nem akartam levenni vagy felhúzni, így aztán a nyakkivágásnál kipréseltem a mellemet, így alulról olyan szoros volt a ruhám, hogy úgy állt az egész szerkezetem, hogy mehettem volna háttértáncosnak egy régi Madonna koncertre.....A gyerek jól bevacsorázott, én meg visszapakoltam a kellékeimet a helyére. Kb. fél óra múlva éreztem a jobbikban, hogy valami nincs rendben mert sajogni kezdett. Kitapogattam, és tele volt hatalmas, sziklakemény csomókkal. Gyorsan masszírozás és lefejtem (fejni már csak akkor szoktam, mikor sokat kihagy az alvás miatt a kicsi és túl sok tej marad, mikor evett, és most már szeretném elkerülni a mellgyulladást is), gondoltam, talán nem evett eleget Rózi. Most mát úgy vélem, akkor elszoríthattam alul a hálóingemmel a tejcsatornákat és nem tudott kijönni a tej. Másnap reggelre még mindig fájt, de olvastam a neten, hogy akkor is jobb, ha nem fejek (bár az sokkal jobban esett volna), hanem rárakom a babát. Így is tettem. Mikor abbahagyta az evést (ami nekem nagyon fájdalmas volt), észrevettem, hogy a mellbimbómon keletkezett egy hólyag. Na, telefonálgatás szakértőnek és kérdeztem, hogy mégis mi lehet az? Nem tudták, de azt javasolták, ha lázas vagyok, irány a kórház. Na az nem voltam, de a hólyag annyira fájt, hogy nem is értettem, egy ekkora izé hogy okozhat ilyen nagy fájdalmat??!!! Féltem, talán herpesz, mert olyan volt a hólyag, bár nem tudom, ilyen helyen kijöhet -e?

Olvasgattam a neten, hívtam tanácsadót és leszűrtem az okosságot: akárhogy is sajog, rá kell rakni a babát, "forgatni", hogy többfelől is tudjon szívni, mert állítólag az álla felé a legerősebb az ereje. Ha ordítani kell a fájdalomtól, akkor sem szabad felszisszenni sem, mert megérzi és összekapcsolja az evéssel, és nehogymár az Éngyerekemnek valami negatív beidegződése alakuljon ki ugyebár!!??? Két napig masszíroztam olivaolajjal, álltam a forró zuhany alatt, borogattam meleg (állítólag a hideg tilos) pakolással, fejtem, de délutánra annyira bedurrant, hogy megkértem Farkast, mikor hazaért, csináljon vele valamit, próbálja Ő megmasszírozni, mert én már hozzá sem merek nyúlni. Szegénykém megpróbálta, de úgy ordítottam az első érintéstől, hogy feladtuk. Elvonultunk a szobába, hogy Nünü ne lásson (Nagyikával játszott), és a kezeimmel az ágyneműbe kapaszkodtam, Farkas tartotta Rózit, és rátettük a mellemre. Na, ez tényleg olyan rettenetes kín, mint ahogy a neten írják az anyukák!!!??? Mindenem remegett és csendben folyt a könnyem a fájdalomtól. De tényleg kicsit enyhült a fájdalom. Ahányszor csak tudtam, rátettem Rózit, a másikat meg fejtem, hogy csak ebből egyen. Mikor közeledett az etetés ideje, már előre féltem és patakokban folyt a hátamról is a víz. A mellgyulladás okozta fájdalmamat csak tetézte a kis hólyag, amely egy idő után besebesedett és igazén kellemes volt, ahogy a gyerek a szájpadlásához nyomogatta. Húúúúúúú....Egy hétig szenvedtem így, de minden nappal jobb lett. Mikor végre kikecmeregtem belőle, a hólyag helyett megjelent egy fehér valami ugyanott, ami szintén fájt. Talán tejkő lehet, ahogy utánabúvárkodtam, de nem vagyok biztos benne. Kisolló végével birizgáltam ki, ami szintén isteni érzés, de utána hamarabb gyógyult és kevésbé fájt. Tegnap is találtam rajta egy ilyen fehér kőizét, rögtön neki is estem, mára már nem is érzem.....

De a szoptatás akkor is isteni dolog, csodás adománya a természetnek és mint sok-sok mindenért az életemben, hálát adok akárkinek is, hogy átélhetem és táplálhatom most már a második babámat is! Remélem, legalább egy éves koráig (Nünüt 15 hónapos koráig szoptattam) csatlakozhatunk!

Egy ideig gyűjtögettem a lefejt tejet (szivecskékbe fagyasztva:), de most már nem tudom hol tárolni. Három napig álldogált a hűtőben, aztán kiöntöttem. Van, hogy napi 1-2 dl-t tudok lefejni, és sajnáltam kilöttyinteni a mosogatóba, így megkérdeztem a védőnőt, hogy vajon adhatom -e Nününek. Ő bőszen bólogatott. Véletlenül sem szeretném mondani Nününek, hogy Ő bizony anyatejet iszik a reggeli turmixába, és nekem is egy kicsit furcsa, de ha jót teszek vele, akkor kavarom a banán mellé.

Delfinerőaktiválás

2013.09.21. 12:53 | piroskaesfarkas | 2 komment

_DSC8422.jpg

Éjszakaiállatkertes

2013.09.21. 12:52 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

Az Állati küldetés c. mesesorozat a kedvence. Volt egy időszak, egy pár hét, amikor szinte csak ebben mozogtunk: különféle állati erőket aktiváltunk, állatokat mentettünk és gyógyítottunk, úsztunk mint egy delfin és repültünk mint egy nemistudommilyen sas (Ő persze tudja, sőt, szányfesztávolságokat tart számon, meg egyéb adatokat, amik nekem csak akkor mennének, ha bemagolnám, de Neki elég egyszer hallani)..... Igy aztán nagyon izgatott lett, mikor elmondtuk Neki, hogy elmehet Apacával az állatkertbe egy éjszakai túrára!!!!! Húúúúúú!!! Kölcsönkérte Nagyiéktól az elemlámpát, csomagoltunk elemózsiát, meleg ruhát és magával vitte az éppen ügyeletes kedvencét (pár napig tartott), a kígyót és elindultak. Bőven éjfél után értek haza, szinte állva aludt, de tele volt élményekkel és elalvás előtt csak mesélt, mesélt a forró kakaó mellett, kezében az alvórongyijával:)

_DSC8409.jpg

_DSC8404.jpg

_DSC8401.jpg

Ágyneműkupacon

2013.09.21. 12:35 | piroskaesfarkas | 1 komment

Az ágyneműkupacon is remekül elalszik:)

_DSC8636.jpg

_DSC8649.jpg

Amikor a kellékeim között turkálok...

2013.09.21. 12:19 | piroskaesfarkas | 1 komment

Ő jókat alszik a kosárban:)

_DSC8660.jpg

_DSC8662.jpg

Kéthónapos

2013.09.21. 11:58 | piroskaesfarkas | 3 komment

Fáradtan csoszogok körbe-körbe a földszinten. Farkas papucsában kacsázom, amely minden lépésemnél klaffan egyet. A babakocsi kereke meg leengedett, ami szintén furcsa zajt kelt az éjszakában, Ehhez jön még hozzá Bendegúz körmének ütemes kopogása, aki úgy döntött, hogy rácsatlakozik a bokámra, és ügyelve arra, hogy az orra ne távolodjon el a bokámtól tíz centiméterrel nagyobb távolságban, szorosan mögöttem kullog. Szól a konyhában a kisrádió (észrevettem, hogy zenére jobban elalszik, sőt, egész éjjel halkan szól a muzsika a szobánkban), halkan dudorászom, Rózi meg hangosan cuppog a cumijval, amit kivételesen elfogadott, amúgy meg messzire köpi. Sötét van, csak egy kislámpa ég a pulton, én meg csak nyomom a köröket az étkező, előszoba, konyha érintésével. Hosszú órák óta nem alszik a Migyerekünk. A ketteske. Egyeske sem kapkodta el, mert volt ovasás, birkózás és végül vetítés is, majd a kezemet szorongatva kifeküdt. De ez a ketteske nem fárad. Volt Apaca hátán, vállára vetve, mint egy hátizsák, játszott az ágyában, kurjongatott és vigyorgott (bizony, széles vigyorral puhíít meg minket folyton)  a pelenkázón, hintázott a karomban a szoptatóskészben, de pár perces bóbiskolásnál nem mutatott többet. Elnyomott jó pár ásítást, beetetve minket, hogy ebből bizony hamarosan alvás lesz, és elcsigázott szülei lebodorodhatnak úgy éjfél körül az ágyba. De nem. Végül levittem a babakocsiba. Hiába a fáradtság, a lebukott pólók (még mindig rengeteget bukik, több óráva evés után is), a tejtől átázott hálóingek, az állva, a szekrény tetejére helyezett laptoppal pókerező Apaca, hátán a gyerekkel, ez annyira jóóóóóó! Két gyerekünk van. Csupa mosolygás.

_DSC8726.jpg

_DSC9102.jpg

_DSC8674.jpg

_DSC8704.jpg

_DSC8706.jpg

_DSC8712.jpg

_DSC8744.jpg

A kicsi meg két hónapos. 5,4 kiló, 61 cm tokabúra. Húsos kis combokkal, puszilgatnivaló talpakkal, szaloncukor pocakkal és hihetetlenül szépséges pofikával!!!!???? A haja szinte teljesen felkopott, már csak a tarkóján van, de helyét átvette a sűrű, most már felálló apróhaj. Van rengeteg puki, szélcső (semmi mást nem adunk a májizé miatt), bukás. Mostanában kétszer is aludt 7 órát egyhuzamban éjjel (alig bírtam menni a cicisajgástól), de szerintem soha nem alszik 3 óránál kevesebbet (ha elalszik), de most már inkább négyet. Nézegeti a forgóját (a fejét kb 8hetes koráig csak kétoldalon pihentette, ide-oda forgott, de fekve középen sosem tartotta, most viszont sokat, és ámuldozik mindenen), vison, nevetgél, vigyorog, gagyarászik (mi persze úgy mondjuk, hogy beszélget velünk:), az arcok láttán felderül és dob egy hatalmas mosolyt annak, aki föléhajol. Hason utál lenni, megyünk is Vele Dévény tornára jövő héten. Mikor megszületett, nem volt szempillája, bezzeg mostanra hosszű seprűszegélyt növesztett. Sajnos pár napja megvolt az első orrszívása is, azóta is náthás és most már kap erős orrcseppet is és borostyános nyákoldót.

Szereti az esti fürdetést, ha kellően meleg a víz. Nagy szemekkel nézelődik, és láthatóan élvezi víz ölelését. Imádom, ha a mellaksomon alszik el, ha cicizik és a szemeivel fürkészi az arcomat, ha énekelek Neki és annyira figyel, ha hajnalban arra kelünk, hogy hangosan cuppog és jelzi, hogy megéhezett, ha táncolunk Vele, csodálni és csodálkozni az apróságán, gyönyörűségén, tökéletességén, puhán megcsípkedni a tokáját, simogatni a tarkója alatti finom bőrt, ha a hónom alatt, szorosan hozzámbújva durmolunk nyitott szájjal, ahogy a hurkás kis lábaival kalimpál a pelenkázón, ahogy minden alkalommal rágok a talpán egy kicsit (ahogy mondani szoktam Neki, megvámolom), ahogy Nünü körberajongja, énekel Neki, titkokat súg a füleibe, amikor leviszem az összegyűlt kakis pelenkakígyót a tárolóból, amikor kiteregetem a ruhácskáit, amikor Nünü kézenfogva jön velem Rózi szobájába és közli "odabújok hozzátok, mert úgy szeretek Veletek cicizni" és ott kuckózodik a térdemnél, amikor megyek fel az emeletre és megérzem a szobájából áradó édes babaillatot, ahogy Farkas kezében annyira picinek tűnik és amikor Apaca hazaér és kettesben vannak, pelenkázza vagy csak föléhajol a kiságyban és elmeséli, miként telt a napja.......Millió apróság, amit imádok, határtalaul és lélekfájósan.

Palacsintát süt

2013.09.11. 15:31 | piroskaesfarkas | 5 komment

_DSC6563.jpg

_DSC6597.jpg

_DSC6572.jpg

_DSC6599.jpg

_DSC6564.jpg

_DSC6583.jpg

_DSC6596.jpg

_DSC6584.jpg

_DSC6590.jpg

_DSC6577.jpg

_DSC6574.jpg

_DSC6580.jpg

Zsebibaba

2013.09.11. 15:23 | piroskaesfarkas | 5 komment

Van a veszettkígyós kendőm, aminek se vége se hossza, küzdöttem vele egy darabig (nem adom azért fel, majd Rózinál is megpróbálkozom), meg van olyan, aminek tényleg nincs vége, mert egybe van varrva, és olyan, mint egy úszógumi, meg van az, aminek négy vége is van, lóg mindenfelé (ezt sokat használtuk Nününél, háton is vittük), meg az a marhadrága, amit Nünü születése előtt kapott Farkas karácsonyra tőlem, mert az volt a vágya, aztán továbbadtuk Marcikáéknak, mikor megszületett a kislányuk, nekik tetszett,  de nekünk egyik sem vált be igazán. Aztán egy kedves anyuka, akivel szinte egy napon született a babánk ajánlotta ezt a változatot. Most már itthon is lehet kapni, igaz, horror áron, főleg ahhoz képest, hogy elvileg kb. 8 hónapos korig ajánlott. De valami zseniális. Pillanat alatt felkapható, nem kell tekergetni, hajolgatni, forogni, csak felkapom, bele a gyereket és kész. Farkas szintén csak belebújik, mint egy pólóba, kicsit állít a szárán magának és mehet is. Rózi meg ahogy belekerül, nyitott szájjal elalszik. Eleinte aggódtam is, hogy lélegzik -e, mert annyira hirtelen elalszik benne, hogy ijesztő volt ez az ájulás:)

_DSC7957.jpg

_DSC7942_1.jpg

Nagyika bököd

2013.09.11. 15:03 | piroskaesfarkas | 2 komment

A legjobb Nagyika a miénk. A sok erénye közül az egyik ez a bökögetés. A takarót még Nününek készítette, ami mosst Rózit melegíti, a főkötő pedig az Ő kis fején van először.

_DSC8362.jpg

_DSC8381.jpg

_DSC8344.jpg

_DSC8356v.jpg

_DSC8374.jpg

_DSC8376.jpg

_DSC8380.jpg

Hófehérke, aki sárga

2013.09.11. 15:03 | piroskaesfarkas | 6 komment

Már az is megkönnyebbülést jelentett, hogy a sarkát szúrták meg a feje helyett. Még mindig sárga. Annyira, hogy nem bírtam várni és múlt hét pénteken visszavittük a klínikára vérvételre, végülis lejárt a 2-3 hét az előző vizsgálat óta, úgyis esedéles volt a kontrol. A 222-es érték 168-ra ment le, de még ugye mindig a megengedett 50 felett van. A másik értéke pedig 13-ról 14-re ment vissza, amit 10 alá kéne szorítanunk. A máj adatoknál is ez a helyzet: az egyik egy picit nőtt, a másik picit csökkent, de mindkettő magas még. Nem megnyugtató. Szedjük a patásmájtámogatókat és reméljük, hogy nem lesz semmi baj és helyreállnak ezek az értékek, a gyerek pedig visszanyeri hófehérke színét. Mert szépen eszik (szépen is bukik, napi 10-szer kell átöltöztetni), gyarapszik (tegnapi pucérsúly 5,24 kiló), nézelődik, alszik, nevetgél, gögicsél. Csak hason utál lenni.

_DSC8527_1.jpg

_DSC8605.jpg

_DSC8809_1.jpg

_DSC8568_1.jpg

_DSC8571_1.jpg

_DSC8604.jpg

_DSC8575_1.jpg

_DSC8785_1.jpg

_DSC8601.jpg

_DSC8834.jpg

_DSC8836ff.jpg

8 hetes cukorborsó hófehérben:)

Érintés

2013.09.11. 14:48 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

_DSC8424.jpg

Amúgy

2013.09.11. 14:41 | piroskaesfarkas | 19 komment

Amúgy meg hányingerem van és szédülök, meg olyan furán érzem magam a bőrömben. Még az is felmerült bennünk, ami elvileg lehetetlen, vagy legalábbis ahogy mondták, annyi az esélyünk, mint a lottóötösre, vagyis hogy állapotos vagyok. Nem hiszem, de azért rámtört a frász. A legeslegboldogabbak lennénk, ha mondjuk úgy hat hónap múlva valamikor megtörténne, mert annyira, de annyira reménykedtünk benne mindig is, hogy egyszer talán nekünk is sikertül a csakúgy babavárás. De most, ha ilyen korán érkezne, biztos vagyok benne, hogy elvennék tőlem. Tekintve a két császárt, meg a komplikált terhességet, a műtét után két hónappal biztosan nem lehetne megtartani. Ha pedig el kéne venni egy babát tőlünk, aki egészséges.....Lehet, hogy csak fáradt vagyok, lemerült és kész.

Amúgy meg voltunk ugye a 6 hetes alváznézésen Dr Bondnál, aki azt mondta, hogy mehet a harmdik baba (majd később), csak a vérnyomásom miatt aggódik, és azt hozzam rendbe. Már éppen mondani akarta, hogy egész jól nézek ki, mikor a vizsgálat előtt lepattintottam magamról a tépőzáras haskötőmet, ami alól hatalmas erővel buggyant elő az engem körülölelő hasbőr, höhö:) Utálom a nőgyógyászati vizsgálatokat (kivéve ugye a babaUH-kat), hogy pucér hátsóval fel kell kapaszkodni a tárogatóba, a lehető legjobban kivillantani az alvázamat.......rémes....legutóbb is elfelejtettem levenni a bugyimat, úgy szólt rám, hogy talán le kéne.....lányoszavar....Viszont mégis azt kell mondanom, hogy ennek ellenére mégis tele van a szívem szeretettel, ha ott járok. Dr Bond (beavattam, hogy így hívjuk a háta mögött:) és Gabika remek páros, kellő jóhumorral, kedvességgel és hatalmas szívvel megáldva. Sajnálom is, hogy most nincs miért hívogatnom Őket, nem küldözgethetek sms-eket az éjszaka közepén.......És úgy örülök, hogy Dr Sajátnőgyógyászom kezei között jöhetett világra Rózi (amennyire nagyon sajnáltam, hogy nem Nála született Nünü végül), meg remélem, hogy összehozunk egy harmadikat is együtt:) Mégsem ápolgathatunk barátságot mi és a nőgyógyászunk ugye. Pedig kár.

Amúgy meg Meskebarátnőmet is bemutattam a rendelőben, aki oda meg vissza volt Tőlük (a sajátorvosa többhetes szabadságon volt) és mondta, hogy gondolkodik a váltáson, pedig jó helyen van, de mégis, Dr Bond és csapata igen meggyőző. Mondtam én:) Azt mondta, hogy "hagyok egy kiskaput a doktorúrnak"-később ezen röhögtünk, hogy nőgyógyásznál nem ez a legmegfelelőbb mondat erre.....

Ja igen! Jövök-megyek a rendelőben, beszélgetünk, mikor megüti a fülemet a "piroska és farkas", de gondoltam, rosszul hallok, éppen kimentem a gyerekért, aki Farkassal üldögélt a váróban. Aztán később valahogy csak kibökte Dr Sajátorvosom, hogy ismeri a blogomat, hóhó!!??? Hát nekem ez még mindig annyira, de annyira meglepő, ha valaki beazonosít a blogom alapján, vagy hogy ismerem és olvassa!? Mert hogy senkinek sem mondom, a családom sem tudja (kivéve 1-2 tagot ugye, mint pl. Farkas) és egyébként is. Titkos ugyan, de mégis, ennél nyilvánosabb nem is lehete, hiszen fent van a világhálón, szóval nem kéne, hogy meglepetésként érjen. De hogy Dr Sajátorvosom egyszer közli ezt velem a rendelőjében, hogy onnan nézi meg, hogy miket hordok Róla össze!!??? Kérdeztem, hogy miként találta meg, és azt mondja, hogy már nem emlékszik, hogy ki mesélte neki....Hozzáteszem, még egy rovátkát kap a miértszeretem oszlopba:) Remélem, nem írtam Róla "rosszakat", mert hogy visszaolvasni sosem szerettem magam, pláne nem ilyen helyzetekben. Többször előfordult már hasonló, de megtanultam úgy írni, ahogy régen is, mikor tényleg csak magam voltam, mert ha egyszer elkezdenék figyelni arra, hogy ki olvassa és ki nem az ismerőseim közül, akkor az már régen feszengős és rossz volna nekem, olyan kézifékbehúzós. Azt meg utálnám. Amúgy. Kell nekem ez a kitárulkozós őszinteség.

Amúgy meg tegye már fel a kezét légyszi, aki beavatta Dr Sajátorvosomat a piroskaesfarkas oldalba! Légyszi!!!! Olyan kiváncsi vagyok, hogy történt? Mert volt már olyan, aki elkérte tőlem privátban az elérhetőségét, de nem hiszem, hogy Ők lettek volna. Naaa, ki vele!:)

Fürdés után

2013.09.03. 22:58 | piroskaesfarkas | 2 komment

Ma megkaptam az első igazi, teliszájas, hármassorozatos, csillogóshuncutszemes nevetést Tőle! Nem az az elhúzomaszámat csakúgy  mosolyt, hanem azt az igazielsőt! Tartottam a kis fejét a két tenyeremben, mikor felébredt és beszéltem hozzá, Ő pedig vigyorgott és vigyorgott nyitott szájjal. Én meg bőgveboldog voltam. A képen pedig nyilván nem ez a pillanat van, hanem egy fürdésutáni rámcsodálkozós:)

_DSC8186.jpg

Öreg lángos

2013.09.03. 17:44 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

Az ágyon urgálva örömködött kis fürtöskénk, mikor mentem be hozzá reggel és mutogatta a lepedőt. Az ablakba pakolt párnákon át bebújt egy kis napfény, pont úgy, hogy egy szivecskét vetítsen a matracunkra. "Nézd Anyaca! Az öreg lángos szeret minket, küldött egy jelet is, látod?" 

montoreglangos_Page_1.jpg

Mackó

2013.09.03. 13:15 | piroskaesfarkas | 8 komment

Aki amúgy macska, és a pelenkázón az a feladata, hogy az ordító, cuppogó gyerekemet lekösse, amíg evés előtt, között átpelenkázzuk, vagy leengedjük a szélcsővel. Sárga ez a gyerek. Még mindig. Ami miatt tele vagyok aggódással és szétvakargatom a lábamat (miért pont azt és ott, fogalmam sincs). Meg bukik is, de olyan mennyiségeket, hogy már sugárhányásnak minősíteném, de Farkas szerint ádehogy. Jó. Az alvása meg második hete katasztrófa. Mondom most, mikor éppen a nagyágyunkban alszik négy órája. De pl. tegnap délután kettőtől hajnali fél egyig csak el-elbóbiskolhat egy fél órára, azt is csak karban lengedezve. Ezalatt folyton cicicsatlakozott, bukott, majd reklamált az újabb adag tejért. Bogyódoktornő (homeopatás doktornőnk) szerint még ne vigyük vérvételre, mert ennyi idő alatt nem mutatható ki nagy változás a sárgaság és májadatokban, ne szúrkálják feleslegsen. Szóval rágom a körmömet  vakarom a lábamat és folyton nézegetem a gyereket mindenféle fényben, hogy sárgább -e vagy sem. És bár tilos, néha megnézem a neten a lehetséges szövődményeket és mégjobban vakarózom.

_DSC8324.jpg

Rózi amúgy egy cukorfej. Most éppen a tarkója felé igyekszik a hajfelkopása, amitől tisztára bácsifejű, valamint ugye sárga és bájos kis tokát növesztett az álla alá (4,8 kiló körül van 7 hetesen). Vagy alszik, vagy sír, főként a tej után sóvárog, így aztán alig van olyan, hogy mondjuk leteszem az ágyába és nézelődik. Ma reggel a két alvás között pl. csukott szemmel ordított, mikor bepakoltam a sok színes látnivaló közé, egészen addig, míg ki nem vettem. Úgyhogy olyan még szinte nincs, hogy Rózi csendben szemlélődik. Kivéve tegnap este, amikor fél órán át elvolt azzal, hogy a mellé kitett keménylapos könyveket tanulmányozta kurjongatva. De ez tényleg ritka.

 

Apróság az ágyban

2013.08.23. 21:16 | piroskaesfarkas | 5 komment

_DSC7141.jpg

Tündér

2013.08.23. 17:34 | piroskaesfarkas | 2 komment

_DSC7823-2_1.jpg

Sárga

2013.08.23. 17:28 | piroskaesfarkas | 9 komment

Sárga. Illetve inkább barna, ami a sárgaság miatt látszik így. Három hete le is vették Tőle a vért a fejlődés neurológián, amiért délután kellett telefonálni. Na, onnantól hívogattuk őket, míg végül pár napra rá egy nővérke hajlandó volt nyilatkozni (előtte mindig azt hajtogatták, hogy nem ér rá orvos a telefonhoz jönni, ők meg nem adhatnak ki adatot....), s bár nem diktálta be az adatot, annyit mondott, hogy rendben van, csak igyon sok anyatejet a gyerek. Hát ebben nem volt hiány, a gyerek annyit iszik, hogy folyamatosan bukik és pár napja már 4,47 kiló volt a súlya (Nünü ilyenkor, 6 hetesen még csak 3,96 kiló volt). Közben a gyerekorvosunk is sárgának látta, és mondta, hogy 26-án majd jön és ha még mindig sárga, beutal minket a klínikára. Összetett kézzel vártuk a kisárgulást, de nem történt meg. Viszont a gyerekorvosunknak sikerült kikunyerálni tegnapelőtt az adatokat a kórházból (mondom, három hetes adatok), és hívott, hogy baj van, mert míg mi nyugton ülünk abban a hitben, hogy minden ok (hiszen ezt mondták), a billirubin adatok marha magasak, 200 és 15. (határérték előbbinél talán 20, utóbbinál 10). Azonnal kaptunk beutalót, hívtam a klínikát és rohantunk befelé. Közben szidtam mindenkit a kórházban, ahol szültem és ahol azt mondták, hogy minden rendben, és letojtam a lábam szárát félelmemben, hogy valami gond lesz a gyerekkel. Aki azon kívül, hogy sárga, cuki és szépen növöget (mellesleg elhaygta a haját a feje közepéig, úgyhogy jó magas a homloka, igazi bácsi feje van:).

_DSC7959ff2.jpg

Vizsgálat. Nyomogatós, májmérettapintgatós, hallgatózós, semmi. Rózi üvölt, mert akkor ébredt és farkas éhes volt már, de nem etethettem meg a vérvételig, mert azt mondták, kihányja. Az Apja vitte el vérvételre, és pedig próbáltam összeszedni magam és a rendelőben válaszolgatni a kedves doktornő kérdéseire a gyerekkel kapcsolatban. A fejéből vették a vért. Hát próbáltam többször elképzelni, milyen érzés lehetett neki....szívem szakadt. Kisírt szemekkel csatlakozott a tejcsatornára és fél óra múlva tele bendővel lógott az apja vállán. Másfél órát vártunk ott az előtérben az eredményre. A két adat még mindig magas (ki tudja, hogy mennyire mentek fel, és hogy most csökken -e, vagy még halad felfelé az első adat), 222 és 13. Ami jobban aggasztotta a doktornőt, az a máj két értéke, ami szintén magas volt. Így másnapra, vagyis tegnapra berendelt minket 4 órás nemevéses éhgyomorra UH-ra. Az UH-t az a doktornő csinálta, aki amúgy az istenhegyin megnézte pár hete, tüneményes. Szerencsére nem talált semmit, sőt, volt csípő-, agyi- és kismedence meg hasi UH is egyben. Azt mondta, reméli, hogy csak lusták a gyerek enzimei, azért sárga és azért gubancos a négy adata, nehogy valami más legyen, mert számtalan oka lehet ennek.....Begazoltam persze. Két hét múlva megint megszúrják, ha pedig valami szokatlant észlelünk, irány a kórház. Tapasztaltatok már valami hasonlót?

A sárga karika

2013.08.19. 00:58 | piroskaesfarkas | 1 komment

_DSC7688.jpg

_DSC7691.jpg

_DSC7690.jpg

Rózimég

2013.08.19. 00:57 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

Talán a második héten készültek Róla ezek a képek, mikor az első pucérsúlyát lejegyeztem. Ezek (meg sok-sok többi) még lemaradt:)

_DSC6870-2.jpg

_DSC6872.jpg

_DSC6871v.jpg

_DSC6874.jpg

_DSC6869v.jpg

Kiázott

2013.08.19. 00:54 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

_DSC7733.jpg

Csodapillanat

2013.08.18. 14:08 | piroskaesfarkas | 3 komment

Nünü már nagyon fáradt volt. Nem csodálom. Egész nap megy, semmi pihenés vagy alvás, nyúzza a nagyikat, hol egyiket, hol másikat, barátnőzik, pancsol, homokozik, programokra jár. Este tíz. Ledől a párnájára és megkér, hogy mellette terítsem le a pelenkát és ott szoptassam meg Rózit. Alig lát már, szinte alszik. A kicsi rámcsatlakozik, szuszogva eszik. Nünü odabújuk hozzánk szorosan. Egyik kezemmel a tejcsatlakozómat tartom a kicsinek, a másikkal Nünü haját simogatom. Úgy alszik el, hogy megfogja a tesója kezét, és egészen odabújik az orrával a fejéhez. Mindketten ott szuszognak a karomban és mindkettőt egészen közel érezhetem magamhoz. 

Álmodozó

2013.08.13. 16:00 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

_DSC7442.jpg

_DSC7448.jpg

_DSC7446_1.jpg

_DSC7450_1.jpg

Aligvan

2013.08.13. 15:56 | piroskaesfarkas | 1 komment

Megállapítottam, hogy alig van a gyerekemnek kicsi ruhája. 50 és 56-os méretből szinte semmi (mert ugye Nününél is arra számítottunk, hogy nagyobb lesz, most meg elfelejtettem, hogy ebből ilyen hiányos a készletünk...de azért szerencsére gyorsan hízik a kicsike), így aztán simán hordani kényszerül a szétmosott, valakitől örökölt repülősfiús szerkót is, és mivel sokat bukik, folyton mosok, hogy legyen mit ráadnom, ami nem lóg rajta úgy, mint egy nagykabát:) Meg azt is meg kell jegyeznem, hogy textilpelenkából sosem elég, mert abból is elhasználunk naponta vagy tizet: a feje alá a kiságyban, a babakocsiban, Apaca vállára böfinél, bukástörlésre, a pelenkázóra, a szoptatásnál, stb....

Csípik

2013.08.13. 15:53 | piroskaesfarkas | 4 komment

A szúnyogok ellen tehetetlenek vagyunk. Jövőre tuti szúnyoghálót szerelünk fel, mert a hőség kibírhatatlan az emeleten, ha nem nyitunk ablakot, ha meg de, akkor beáramlik egy egész vérszívó hadsereg. Próbáltuk már a természetes módszereket, úgy mint citromos illóolaj párologtatás, Farkas kotyvasztott valami élesztős-cukros büdösrémséget, és vettünk bio szúnyogriasztókat, de egyik sem volt hatásos. Mást meg nem akarunk használni a picike miatt, akit szintén megtámadtak, mégpedig a lábát, amit a nagy hőségben kilógatott a takaró alól.....

_DSC7341.jpg

_DSC7336.jpg

Ébredés

2013.08.13. 15:49 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

_DSC7324.jpg

_DSC7321.jpg

_DSC7322ff.jpg

Négy

2013.08.11. 21:42 | piroskaesfarkas | 5 komment

Négy hetes és négy kiló. Jó, 3,95 kiló volt ma a délutáni pucérsúlya.

_DSC7385.jpg

_DSC7383.jpg

_DSC7382.jpg

_DSC7387.jpg

_DSC7390.jpg

Hűtőgépen

2013.08.11. 21:36 | piroskaesfarkas | 4 komment

Álmosan kinyitottam reggel a hűtőt, és amint becsuktam az ajtót, felnyerítettem. Szemmagasságban (az én szemem magasságában, mert nálunk ugye most már négy emelet van:) ezt a feliratot találtam a gyerek betűmágneseiből kirakva. Visszaszámol:) Hiába, majd egy éve tiltott volt a gyümölcs. Hát erről többet nem is mondanék.

_DSC7572.jpg

Böfi

2013.08.10. 13:06 | piroskaesfarkas | 2 komment

_DSC7424_1.jpg

Apaca imádja

2013.08.10. 12:45 | piroskaesfarkas | 6 komment

apaca2_Page_1.jpg

_DSC7367matteff.jpg

_DSC7369maatteff.jpg

_DSC7373matte.jpg

_DSC7366matte.jpg

Vesenézés

2013.08.08. 11:04 | piroskaesfarkas | 3 komment

A kéteres köldökzsinór gyakran utalhat veseeltérésekre, ezért már a születésekor mondták, hogy kb. 2 hetesen nézessük meg a gyereket. Mikor bejelentkeztem az istenhegyire szűrésre, már akkor is kérdezte a doktornő, hogy miért nem nézték meg akkor a kórházban, mikor megszületett. Ezt én is kérdezem.....Szerencsére ott sem találtak eltérést a Migyerekünknél!

Az meg külön jó érzés, amikor azt mondják a gyerekemre, hogy milyen gyönyörű kisbaba, majd hozzáteszik, hogy "és úgy mondom, hogy én gyerekosztályon dolgozom, rengeteg kicsit látok, de ez a kislány csodaszép." :)

süti beállítások módosítása