Élménypillanatok lapozgatása

Mindig is szerettem a meséket, kisgyerekként, elalvás előtt félálomban ringatózva, akár hangosan felolvasni egy számomra kedves valakinek, vagy kockás plédbe burkolózva belelapozni varázslatos történetekbe. Most én mondok mesét, és én leszek benne a tündér, mert mindig ők voltak a kedvenceim!:-) Lapozgatok porosodó és új élménypillanataink között....Csak úgy, mert lelkes gyűjtőjük vagyok:-) Kérlek, a blogomban található írásaimat és fotóimat ne használd fel az írásos engedélyem nélkül! Köszönöm!

MEGBESZÉLÉSEK

A blogomban található szövegek és képek felhasználása csak az írásos engedélyemmel lehetséges! Kérlek, ne használd a fotóimat a megkérdezésem nélkül! Köszönöm!



éppenmost bekukkantó kedves valaki

Napszámolgató

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Levendúúúlás

2007.02.15. 12:03 | piroskaesfarkas | 5 komment

Mindketten rajongunk a levenduláért, ezért, mikor még tartott az építkezés és még ott sem laktunk, és persze még a szintek sem voltak kialakítva a kertben, már akkor ültettünk egy sort a kerítés tövében, és a következő nyáron már a ház mellett heverő téglák és deszkák között élveztük is az illatos lila virágait (sőt! ültettünk fehéret is, de az azért nem az igazi).

Imádom azokat a képeket, amelyeken egész levendula mezők láthatók, és nagyon, de nagyon szeretnénk egyszer eljutni Franciaország déli részeire, kis falvakban barangolni, nagy levendula tengerben futkorászni.

Ha egy tündér megkérdezné, hogy hova varázsoljon minket, hol szeretnénk élni, biztosan Provence lenne az a hely, amiről álmodozunk (sok könyvünk van a tájról, és rengeteg ötletet, hangulatot loptunk onnan a házépítésnél is) egy nagyon régi birtokon, egy dombtetőn, levendula- és napraforgó mezőkkel határolt területen, ahol magunk készítenénk a bort és a kecskesajtot, én tenném el az olajbogyót és sütném meg a kenyeret kemencében, és bicajjal járnánk be a faluba a helyi ünnepekre, táncmulatságokra. Lennének malackáink, lovaink, kacsák és tyúkok, meg sok kutya és macska, és persze azért velünk élnének a papagájaink is.

Nem is olyan messze tőlünk van egy természetvédelmi terület (sajnos ennek ellenére rengeteg szemetet hordanak oda...), amit benőttek az öreg levendula bokrok. Nyáron csodálatos (bár sajnos átszőtte már a gaz, meg szúrós bokrok, de nagyon nagy terület), és mennyei illatot árasztanak, olyankor felbukkanunk a barátnőmmel (mi csak "levendúlás"-nak hívjuk az eseményt, és ilyenkor megyünk "dúlni"), nagy kopott kosárral a karunkon, begyűjtjük a csokrokat, amelyeket felakasztgatok a lakás különböző pontjaira, csinálok belőle koszorút, és kerülnek virágfejek régi zoknikba illatpárnaként, a fehérneműs fiókokba, és vannak kézzel horgolt vagy hímzett kis zsákocskák is mindenhol a lakásban, amit megtöltök az illatos levendulával. Imádom az ujjaim között szétmorzsolni a virágait, vagy bedörzsölni vele a fülem alatti részt, mint egy varázslatos parfüm:-) Megtanulnám a helyi recepteket, és lennének nagy vendégjárások, ebédek a 100 éves fa árnyékában, helyi kézműves bácsi által ajándékozott régi kerámia tálakkal és fehér abrosszal megterítve, hangos tücsök zenével kísérve:-)

Tavaly Ci barátnőm és én munka után hazarohantunk, felvettük a "levendulaszedőruhát" (romantikus egyberuha, virágokkal), nagy szalmakalap,be a kocsiba a kosarat és metszőollót (a levendula bokroknak jót tesz, ha levágják róla a virágokat, +ha még kicsit vissza is vágják őket, ezért jobb szerszámmal csinálni, ráadásul a vízhólyagoktól is megkímél), irány a mező! Egyik péntek délután még estefelé is tűzött a nap, rettentő meleg volt, és élveztük, mikor hirtelen eleredt az eső, és bőrig áztunk:-))) 

Megveszek majdnem mindent, ami vagy levendula illatot áraszt (van szappanom, wc spricni, habfürdő, fürdőgolyó, testápoló, füstölő, stb.), vagy levendula van ráfestve (persze csak azt, amit ízlésesnek találok. Van ilyen fehér törölköző szett rajta kézzel hímzett levendula szálak, mosogatószer kinyomó kerámiából, sajttál tetővel-kézműves darab, ugyanilyen vajtartó, terítő, szalvéta, stb:-).

Ez az egész levendula téma onnan jutott eszembe, hogy Edina rákérdezett a húsvéti csirke alakú, rusztikus szalvétakarikámra:-))), és bár a csirkés étkészletet nem találtam meg, közkívánatra (=Edina) megmutatom, milyen a levendulás:-) A tyúkos is hasonló stílusú, leevndula nélkül:-))))))))))))))))))))))

A bejegyzés trackback címe:

https://piroskaesfarkas.blog.hu/api/trackback/id/tr2636815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

edina · http://edinalorincz.com/photoblog 2007.02.20. 09:37:40

Nagyon szép az étkészlet. Majd ha lesz elég hely ilyet tárolni, meg elég nagy asztal alá, akkor nekünk is... :)

Levendulából én illóolajat tartok, a teafa után a második elgerősebb fertőtlenítő azzal a különbséggel, h nem szökséges hígítani, mert csak nagyon ritkán vált ki allergiás reakciót v bőrpírt.

A szárított növényekrő mindig a tea jut eszembe, mert kb 16 éve, amikor a család Székelyföldön nyaralt, anyámék begyűjtöttek pár zsák gyógynövényt, amely aztán a spájzban kapott helyet, és remek volt az illat, a "giz-gaz tea" pedig egyenesen isteni! Levendulából szoktak teát készíteni? (Gondolom max. alvászavarral küszködőknek. :D )

piroskaesfarkas · http://piroskaesfarkas.blog.hu/ 2007.02.20. 12:15:29

Edina!!! Jól eltűntél:-)
Bizosan lesz majd hol tárolnotok!!!!! Mi is 20 nm-es albérletből indultunk, és a szülői segítség kimerült a lelki támogatásban, de ez nem is baj! Most már csak azon izgulok, hogy bírjuk fizetni még 19 évig a nagy havi törlesztőrészletet, mert nem tudom, hogyan férnénk el megint ezzel a sk cuccal egy pici lakásban:-)
Levendulás készletem nekem sincs, csak ilyet szeretnék! Meg tyúkosat:-)
Na, az az igazi, ha saját magatok gyűjtitek be a füveket, és úgy csináltok teát. Én is készülök mindig csipkebogyót szüretelni, de aztán lemaradok róla, vagy olyan bokrot találok, ami alacsony, és a mamám szerint tuti lepisilik a kutyák......
Szeretnék is egy régi füves könyvet, jó lenne megismerni a gyógynövényeket!

edina · http://edinalorincz.com/photoblog 2007.02.20. 12:35:26

A csipkebogyót kimondottan nem szeretem. :) Köyvek terén főleg Maria Treben köteteit ismerem, s azok jók is. De ott a Zinternet... :)

piroskaesfarkas · http://piroskaesfarkas.blog.hu/ 2007.02.20. 13:30:33

Az nem ugyanaz, mint egy jó kis öreg könyvecske, amibe beletűzdelem saját tapasztalataimat, és majd örökül hagyom az unokáknak:-) Piroska Nagyi füveskönyve:-)

edina · http://edinalorincz.com/photoblog 2007.02.20. 16:13:32

akkor irány az antikvárium! :)