Elkezdődött az utcában a licitálás, ki tud több égő füzért felaggatni a házára.
Naponta új formációk jelennek meg, egyre több télapó csimpaszkodik az erkélyeken, és az egyik ablakban a tegnap esti kutyasétáltatásnál feltűnt egy rettenet piros csillagszerű valami, ami még villog is, és inkább hasonlít extra szolgáltatatásokat nyújtó létesítményhez, mint meghittséget sugárzó otthonhoz.
A műanyag fűggeszkedő télapókat, vízhatlan szakállal és világító létrával nagyon utálom, de ahol kisgyerek van, ott tuti kikövetelik maguknak, még akkor is, ha a szülő jóízlése egyébként nem engedné. Pont azon gondolkodtam, hogy én mivel beszélném le a csemetémet arról, hogy egy ilyen plasztik öregember himbálózzon a házunk elején. Vajon kiválthatom -e egy pár farönkkel, amelynek ferdén levágom a tetjét, és festünk majd rá télapó fejeket, és kitesszük a kertbe. Mert mégis mi csináltuk, másnak nincs ilyen, és mégsem műanyag. Vajon a kis pimaszt meggyőzi -e majd az érvelésem????? Vagy cikis lesz a suliban, vagy az utcában a többi gyerek előtt, hogy nálunk csak fadarabok állnak a kertben, festett szakállal, és majd jól kiröhögik és kiközösítik???? vajon tologat -e majd csattogó szárnyú falepkét, vagy rögtön műanyag laptopot kér majd ajándékba (a kolléganőm most rendelt egy ilyet egy internetes játékboltból).
Az igaz, hogy a karácsonyi füzérekből nekünk is megszámlálhatatlan kígyózik összegubancolódva, feltekerve újságpapírra, vagy bedobva egy nagy dobozba, mert azért szeretem ám ezeket a fényeket. De csak a fehér izzósakat, a színeseket már nem bírom. Tetszenek az ízlésesen kivilágított házak is, meg ahol a kerti fákat, fenyőfákat is feldíszítik, és ha éjjel felébredek, még az ágyamból is látom az éjjeli fényüket.
Ma este kicsomózzuk a maradékot, és feltesszük a kandalló gerendájára, meg a külső korlátra, meg az étkezőbe, és persze marad majd a karácsonyfára is. Szerettem volan a kinti óriás fügefára is tekerni, de nem kaptam olyat, ami elég hosszú lenne, és fehér, és nem villódzós, és biztonságosnak ítélném a csatlakozóját.
Tegnap szép tiszta éjszaka volt, mikor lefeküdtünk, és felnéztünk a plafonra, a tetőablakon keresztül néztük a csillagokat, és szerintünk a fejünk fölött pont a göncölt lehetet látni. Megállapítottuk, hogy milyen szerencsések is vagyunk, hogy meleg paplanba burkolózva, összebújva, az ágyunkból nézhetjük a csillagos eget!!!
