Élménypillanatok lapozgatása

Mindig is szerettem a meséket, kisgyerekként, elalvás előtt félálomban ringatózva, akár hangosan felolvasni egy számomra kedves valakinek, vagy kockás plédbe burkolózva belelapozni varázslatos történetekbe. Most én mondok mesét, és én leszek benne a tündér, mert mindig ők voltak a kedvenceim!:-) Lapozgatok porosodó és új élménypillanataink között....Csak úgy, mert lelkes gyűjtőjük vagyok:-) Kérlek, a blogomban található írásaimat és fotóimat ne használd fel az írásos engedélyem nélkül! Köszönöm!

MEGBESZÉLÉSEK

A blogomban található szövegek és képek felhasználása csak az írásos engedélyemmel lehetséges! Kérlek, ne használd a fotóimat a megkérdezésem nélkül! Köszönöm!



éppenmost bekukkantó kedves valaki

Napszámolgató

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Nyomott egy hétvége

2006.12.10. 14:30 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

Farkas egész hétvégén szarul volt. Azt mondja, hogy a csütörtöki orvosi vizsgálaton találtak valamit a torkában, amit majd meg kell mutatnia egy gégésznek. Valószínűleg ettől krákog már hetek óta, és az is lehet, hogy a hányingere is ettől van. Aggódom, de nem mutatom neki.

Egyébként sem egy egyszerű beteg. Nem az a jajgatóspasi-féle, mint az apu, aki ha valami baja van, akkor hangosan szenved, meg jajgat, de akkorákat és olyan hirtelen, hogy kiesem a gatyámból. Ő a csendesenmászkálósan-féle szenvedő, ami ha lehet, akkor idegesítőbb, mert sosem tudom, hogy mi a baja. És ezt csinálja egész hétvégén. Amitől ugye egyikünkenk sem lesz túl jó a kedve.

Ráadásul ma be is kellett jönnöm a munkahelyemre, délután kettőre, mondván, a főnököm megnézi a prezentációt, amit ugyan már a héten, szerdán elküldtem neki, és azóta sem nézte meg, Nem lep meg, mert minidg ezt csinálja, és a prezi előtti nap lecsesz, hogy szar, amit írtam, és dolgozzam át. Ettől persze megjön az embernek a jókedve és az önbizalma is, a másnapi prezire........Nem is csoda, hogy amióta itt dolgozom, iszonyúan izgulok minden prezi előtt és közben. Már napokkal előtte görcsöl a hasam, az előadáson meg alig bírok megszólalni (állítólag ez csak egyszer volt észrevehető). Jó itt dolgozni, csak rámegyek idegileg.

És az meg külön a kedvencem, hogy a megbeszélt időpont már jócskán elmúlt, de sehol a főnök...Imádnám éjjel átírni az anyagomat, komolyan....

Ha már a hétvégi mélypontoknál tartok, akkor a csúcspontot is megemlítem, ami a szombati ebédünk volt. Nem tudok főzni, nem is nagyon szeretek, csak nagy ritkán jön rám, és olyankor hetekig főzök és csomagolok a páromnak még ebédet is -szerintem ez valami hormonális dolog lehet, amitől hirtelen kötelességtudó háziasszony hormon túltengésem lesz, vagy ilyesmi. szombaton gyönyörű volt az idő, sütött a nap, mintha tavasz lett volna. Elültettük a tölgylevelű hortenziát, meg pár növényt átültettünk a szomszéd kertbe, amit magunkhoz csatoltunk (ill. a felét), és gondozzuk. Aztán összerittyentettem egy gyors tejszínes-pestos tésztát, jó sok sajttal, és a pasim kitalálta, hogy együnk a teraszon, mint nyáron. Isteni volt!!!!

A bejegyzés trackback címe:

https://piroskaesfarkas.blog.hu/api/trackback/id/tr5221920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.