Élménypillanatok lapozgatása

Mindig is szerettem a meséket, kisgyerekként, elalvás előtt félálomban ringatózva, akár hangosan felolvasni egy számomra kedves valakinek, vagy kockás plédbe burkolózva belelapozni varázslatos történetekbe. Most én mondok mesét, és én leszek benne a tündér, mert mindig ők voltak a kedvenceim!:-) Lapozgatok porosodó és új élménypillanataink között....Csak úgy, mert lelkes gyűjtőjük vagyok:-) Kérlek, a blogomban található írásaimat és fotóimat ne használd fel az írásos engedélyem nélkül! Köszönöm!

MEGBESZÉLÉSEK

A blogomban található szövegek és képek felhasználása csak az írásos engedélyemmel lehetséges! Kérlek, ne használd a fotóimat a megkérdezésem nélkül! Köszönöm!



éppenmost bekukkantó kedves valaki

Napszámolgató

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Házitélapó

2006.12.06. 10:11 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

Korom sötét volt még, mikor félálomban hallottam pasi motoszkálását az éjjeliszekrényemnél, de túlságosan nehezek voltak a szemhéjjaim ahhoz, hogy felnyíljanak. Füleltem, vajon reggeledik -e, vagy csak megint nem tud aludni, ahogy a hétvégén is (mindkét nap hajnali 3 után baktatott csak föl az emeletre, nem jött álom a szemére, így inkább lent TV-zett). Mivel nem tudtam eldönteni, és bár nagyon álmos voltam, de erősödött a  hólyagfelől érkező szorítás, az ikeás mamuszomban, szétálló kóc hajjal, félig csukott szemmel, tapogatózva mentem le a lépcsőn, és kanyarodtam a wc felé.

A frász jött rám, mikor pasi egy vastag, alkoholos filccel a szájában rám kiabált: "Boszikám, mit keresel Te itt, minek jöttél le????"  Álmos voltam, morgós, és egyébként sem örültem, hogy így rám förmedt, mert sosem szokott. Kérdeztem, hogy reggel van -e már, vagy esetleg megint nem tud aludni és még mindig éjjel? Mire tájékoztatott, hogy reggel 6 óra, bújjak vissza a paplan alá, de úgy döntöttem, hogy inkább lezuhanyozom, és hajat mosok, ha egyszer végre sikerül időben felkelnem. A hajmosás egyébként is marha macerás dolog nálam (csak a hajam kibontása fél óra, mert göndör és hosszú, és 2 nap alatt iszonyúan gubancolódik, de szerencsére ezt előző este megtettem). Úgyhogy egy jó félórás forró zuhany után, a fejemen turbánra tekert törölközővel elnyúltam a nappaliban. Kint már világosodott.

"Nem mész fel az ágyadhoz?....öööö, beágyazni?" Akkor leesett, hogy mesterkedik!!!!??? De béna vagyok, hogy nem jöttem rá!???? Elrontom a meglepijét, túl korán slattyogtam le, és fülön csíptem a Télapót:-)))

A hálószobában nem találtam semmit, pedig megigazítottam mindent gondosan. Párom is furcsán nézett körül, mint aki szintén nem lel valamit. Mégegyszer megpüföltem a párnámat, mikor észrevettem!!! Hogy tudta oda eldugni, ha rajta volt a fejem???? (később kiderült, hogy az éjjelilámpa búrájára ragasztotta a cetlit, ami valószínűleg nem tapadt oda az érdes felületre, majd leesett, úgy, hogy a párnám alá került, ahol viszont megtapadt). 

Rajta:  "KÖVESD" , valamint egy nyíl, de mivel a párnámon vot, az éjjeliszekrényre mutatott, amit így fel is túrtam, de semmi. Hosszú percekbe telt, amíg megtaláltam az ajtófélfára ragasztot következő nyilat "T" betűvel, madj a következőt a lépcső tetjén egy nyíllal és egy "É" betűvel, és így tovább, egészen a konyhába vezettek a nyilak és a betűk.

A konyhaablak párkányán ott volt kitisztítva egy régi fekete bakancsom, felette az ablakon az utolsó betű, az "Ó", meg a nyíl a cipőmre. Benne pedig az a  púder, amilyet használok, és ami mostanára fogyott ki!!!!

Hát ezzel lepett meg az én saját, házitélapóm!

 











A bejegyzés trackback címe:

https://piroskaesfarkas.blog.hu/api/trackback/id/tr3221308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.