Élménypillanatok lapozgatása

Mindig is szerettem a meséket, kisgyerekként, elalvás előtt félálomban ringatózva, akár hangosan felolvasni egy számomra kedves valakinek, vagy kockás plédbe burkolózva belelapozni varázslatos történetekbe. Most én mondok mesét, és én leszek benne a tündér, mert mindig ők voltak a kedvenceim!:-) Lapozgatok porosodó és új élménypillanataink között....Csak úgy, mert lelkes gyűjtőjük vagyok:-) Kérlek, a blogomban található írásaimat és fotóimat ne használd fel az írásos engedélyem nélkül! Köszönöm!

MEGBESZÉLÉSEK

  • ßóbita: Piros, merre j... (2014.04.15. 08:54) Bubus
  • Adibaba: Neeem, nem is ... (2014.03.28. 09:28) 5
  • ßóbita: NÜNÜ, Te Drága... (2014.03.13. 08:19) BIG AND STRONG
  • edinalorincz: Istenem, milye... (2014.03.05. 12:55) Vonalszáj
  • gneke: Nagyon!!!!! Ér... (2014.02.13. 23:33) Hasonlítanak?
  • Tuti: Jujj de találó... (2014.02.12. 15:13) Duzzogó
  • wodter: Gyönyörű:) Kö... (2014.02.11. 11:01) Csipketündér
  • ßóbita: Óriási ez a ké... (2014.02.11. 09:03) Úszik
  • Adibaba: Ez is nagyon j... (2014.02.11. 08:46) A dínógyűjtő (is)
  • Adibaba: Csodaszép! (2014.02.11. 08:43) Tüll
  • piroskaesfarkas: Köszönjük az é... (2014.02.10. 15:53) Elment
  • ßóbita: De kár, hogy m... (2014.01.24. 12:48) Kerekszám
  • erdeipetymeg: NAGYON BOLDOG ... (2014.01.09. 10:07) Boldog Új Évet!
  • wodter: Gyönyörű képek! (2013.12.25. 22:02) Karácsonyvárás
  • Julcsi84: ♥ (2013.12.10. 17:58) Télapó
  • Katónéni: Írok a Jézuská... (2013.11.27. 19:00) Énkicsipónim
  • Millye: Jajjjj de drág... (2013.11.21. 00:25) Kislányok
  • piroskaesfarkas: @nora72: Én ör... (2013.11.14. 19:57) Őrangyal
  • piroskaesfarkas: @Leus_: :) (2013.11.13. 17:31) Ősz
  • ßóbita: 4 hónapos kist... (2013.11.13. 00:29) Apaválla

A blogomban található szövegek és képek felhasználása csak az írásos engedélyemmel lehetséges! Kérlek, ne használd a fotóimat a megkérdezésem nélkül! Köszönöm!



éppenmost bekukkantó kedves valaki

Napszámolgató

április 2014
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  <
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

Bubus

2014.03.21. 18:44 | piroskaesfarkas | 4 komment

Luxushajó, Bubus, Tütüs, Tütrisszimó, Szimó, Umizumi, Zuzu, Rózimózi.....Mostanában ilyen neveket kap Rózi Nünütől. Sőt, Mininününek is hívta már. Leginkább a Bubust szoktuk meg, így ráragadni látszik ez a név:) (megjegyzem, jobb, mint a Töki, ahogy Apaca hívta párhetes korától, a tökmagból rövidülve....).

Mit is mondhatnék Róla így 8 hónaposan? Gyönyörű? Imádnivaló? Napsugárvarázsolós? Mosolygombóc? Pusziratermetthurkasonka? Szövegláda? 

amika2014marc7_Page_1blog599.jpg

 

Friss hír, hogy tegnap vettem észre az apró picike fogkezdeményt az alsó sorban, középen. Szóval jön a foga. Nem kapkodta el. Ahogy a forgolódást sem, és a kúszást sem (utóbbit nem csinálja, szóval járunk Dévény tornára). Anyatej rajongó. Nem iszik mást, csak tejet, ami nem is baj. A gond inkább a hozzátáplálással van, mert nem szeretne semmi mást enni, csak tejet. A hálós etetőből kimammogja szívesen a banánt, almát, sütőtököt, de kanállal köszöni szépen, nem kér semmit. Azért próbálkozunk. Hordozom a hátamon, azt imádja. És Apaca is hordozza, csak éppen elől. Kb. 3 hete eltettük a mózeskosaras részt a babakocsiból (titkon remélve, hogy lesz egy hármaska, aki még kihasználja majd). Nagy lábrácsálóvá fejlődött, van, hogy mindkettőt egyszerre nyammogja. És megint úgy érezzük, hogy Ő és a testvére a legszebb és legédesebb a világon, és ez jó így.

:)

5

2014.03.21. 18:26 | piroskaesfarkas | 4 komment

Két kislányunk van. Az egyik 5 éves, a másik 8 hónapos. Az 5 éves "régóta" egy kistesót szeretett volna a születésnapjára, és most tessék, itt is van:)

Boldog születésnapot Drága kicsi Nünükénk!

Reggel nyolckor köszöntöttük egy minitortával (ezzel megindítva a tortaáradatot:), melyet Millye készített el nekünk! (köszönjük, imádtuk megint!!!) Volt rajta ló, katica, pillangó, kisvirág, szóval minden, amit csak szeret.

Nunu5eves-reggel599.jpg

BIG AND STRONG

2014.02.13. 10:06 | piroskaesfarkas | 5 komment

7 hónapos. Már nem is fogadom meg, hogy sosem gondolok többet a kezdetekre, mert úgyis sokat fogok még. És sokat is írok meg beszélek róla, mert jólesik és kész és mert hiszem, hogy másoknak is reményt és segítséget adhat. Farkas biztos benne, hogy az előző terhességnél is mi "szúrtuk el" azzal, hogy abbahagytuk az aluldugdosós szedését, majd megint elkezdtük, aztán újabb orvos felszólításra megint abbahagytuk, mert ugyanígy kezdődött, akkor sem hittek a terhességemben. Hálával tartozunk az intézetnek, mert nélkülük talán sosem lett volna babánk, de tény, hogy elég futószalagon és száraz szabályok szerint működnek ott a dolgok. Mert a 40 hcg kevés, és ha nem duplázódik kétnaponta, akkor pedig nincs terhesség és kész. No és itt a mi big and strong bizonyítékunk, hogy de van!!!!!!! Olyan jó!!!!!!!! Már annyiszor leírtam, hogy mennyien segítettek nekünk abban, hogy Rózi itt lehessen, de erre is sokszor gondolok. DrBondra, Dr Kimondhatatlannevűre, Gabikára, az istenhegyis doktorunkra (aki megszúrta a hasamat), Henire......

_DSC9568-2.jpg

Szóval 7 hónapos. Mittudamiénk:

-Vigyorog (ezt már nagyon régóta gyakorolja, meg is lepődtünk az első igazi mosolyain, de a Papám szerint boldog, hogy itt lehet, ezért ilyen csupamosoly), gügyög, nyálatfúj, visít, kacag, gurgulázik. Mindentől elájulunk.

-Míg más egykorú babák bőszen forognak, kúsznak, sőt, láttam már olyat is aki ül és fel is állt....hát a Migyerekünk lustán eldől hasról, és bár úgy látjuk, menne neki, nincs kedve hátáról a hasára fordulni. Ezen dolgozni kell még.

-Megkezdtük a hozzátáplálást. Nem állítom, hogy nagy hévvel vetette bele magát az ízkavalkádba. Eddig semmi sem nyerte el a tetszését, de azért kitartóan próbálkozunk Nála. Csak anyatejet iszik, sosem kapott cukisüvegből, csak cicinlógós (indián neve Nünü szerint -aki Csobogó Patak- Cicivadász). Teát is csak most próbálunk adni Neki (csipkebogyó és kamilla), de inkább csak összeráncolt szemöldökkel rágja a cumi végét.

-Két hónapnyi kemény munka után végre elfogadta az alvócumit (előtte messzire köpte). Azóta este, mikor látjuk, hogy elfáradt, még lengedezik egy kicsit a cicin, majd hálózsák, kissapka (azért kell, mert a cuki kis fülére mindig úgy fekszik rá, hogy visszapödri, aztán majd olyan lesz nekem, mint a Dumbó), cumi, alvórongyi és megy a kiságyába. A szobájában sötét van, csak a teknős vetít csillagokat a falra (röhejesen hangzik de tényleg), és szól halkan a zene. Szétpuszilgatjuk a fejét, és hagyjuk aludni. Így szunnyad el magától, és egészen 2-3 héttel ezelőttig 8-10 órákat húzott le egyben, egyszer sem ébredt fel, de most úgy tűnik, nem tart ki a tej egész éjszaka, mert 4-6 között egyszer felébred és tejet iszik, aztán alszik tovább (előbb vigyorog ránk egy kicsit, beszélget, és utána). Imádom, hogy miként Nününél, most is minden egyes alkalommal felkel hozzá Farkas is, és a tejivás után Ő büfizteti. Van, hogy alig szólunk egymáshoz, csak állva-ülve alszunk közben, de általában beszélgetünk csodáljuk a gyereket vagy nevetünk valamin éppen. Annyira jó. Igaz, szétesünk olyankor a fáradtságtól, de imádok Vele randizni a babaszobában:))))

-kb. 8,5 kiló és már 74-es ruhákat hord (68-ast is ráhúzom azért, de már szűkös). A 6-9 hónapos méretezés még éppen jó neki.

-Nő a haja, különösen egy kis szigeten, imádnivaló.

-Imádja az arcokat, az embereket, különösen a testvérét. A legeslegnagyobb boldogság Őket együtt látni, ahogy szeretik egymást...Kész.....

-Járunk Vele babaúszásra több mint egy hónapja. Nem Ő az osztályelső, ez tény:) Itthon is beülünk vele a kádba időnként (először Nünüvel Apaca vagy én, egy órás dínózásra, hajózásra, stb.., aztán mikor már lehűlt a víz, a szárazföldön maradt másikunk beadja harmadiknak Rózit. Na ezt imdája és mi is. 

-Sajnos hamarosan megint vérvételre kell vinnünk a mája miatt. Továbbá ami még aggaszt, hogy kb. 6-8 hete nem kakil egyedül. Addig minden nap volt alkotás, most meg egy hét után meg kell piszkálni, hogy ki tudja nyomni, nem is értem....Még a hozzátáplálás előtt kezdődött, szóval nem azzal függ össze. Én meg továbbra sem fogyasztok tejterméket, szóval azért sem lehet. Megyünk a homeodokinénihez ezzel.

Boldogság. Imádat. Olvadás.

Hasonlítanak?

2014.02.10. 16:07 | piroskaesfarkas | 8 komment

nunu-rozi 6 hos_Page_1 copy.jpg

A 2009-es képért köszönet Nagy Hajninak!!!!!!

Hozzátáplálás iiiiiiindul!

2014.02.10. 16:06 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

_DSC7884.jpg

Csipketündér

2014.02.10. 16:05 | piroskaesfarkas | 1 komment

_DSC7954.jpg

_DSC7958.jpg

_DSC7933.jpg

_DSC7974.jpg

Úszik

2014.02.10. 16:04 | piroskaesfarkas | 2 komment

Kitartóan elégedetlenkedik a vízben. Azért néha el-elmosolyodik, de nem mondhatnám, hogy Ő a csoport bálnája:) A legelső edzését így kezdte:

_DSC7594-v.jpg

Milegyen

2014.02.10. 15:59 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

Nem döntötte el, hogy mi lesz az ovis farsangon. Naponta új ötletei vannak és ezeket ki is próbáljuk itthon. Talán szuperlány?

_DSC8711-2.jpg

A dínógyűjtő (is)

2014.02.10. 15:58 | piroskaesfarkas | 1 komment

A sok-sok gyűjteménye közül az egyik legrégebbi kedvencek a dínók (szorosan a lovak mellett). Íme néhány a gyűjteményből. Természetesen mindegyiknek tudja a fajtáját, méretét, tulajdonságait és ki is tudja mondani azokat a neveket, amikbe nekem belezavarodik a nyelvem. Szárazföldidínózás is jó móka, de gyakran szállunk vízre velük a kádba.

_DSC9325.jpg

Duzzogó

2014.02.10. 15:53 | piroskaesfarkas | 2 komment

Feltűnt, hogy egyre gyakrabban hallom Tőle, hogy "tessék?". Ezért aztán megkértem Apacát, hogy fordítson nekünk hátat, mi meg Nünüvel a falhoz támasztkodva felültünk és azt játszottuk, hogy Apaca suttogva, majd egyre hangosabban ismétli a szavakat, nekünk pedig be kell kiabálni, ha halljuk, mit mond. Megdöbbentő volt. Amit én már régen hallottam, azt láthatóan Ő még csak nem is észlelte, s mikor már hangosabban szólt hozzánk, akkor is gyakran csak találgatott, mi lehet az, amit hallott.....Főleg azért volt ijesztő, mert december elején voltunk hallásvizsgálaton, ahol kiderült, hogy jóval az átlag feletti a hallása (ez sem jó ám), mennünk is kell majd terápiára elvileg. Erre most meg nem hall a gyerek? Szerencsére azonnal fogadott minket a gégész (magán persze), és megállapította, hogy Nünü mindkét fülében lötyög valami savas trutyi, ami leszigeteli a hallását, valamint jó duzzadt az orrmandulája. Most harmadik hete fülsapkázunk, csöpögtetünk és krémezünk az orrba, szedett nyákoldót és a héten megyünk kontrolra. Talán javulni látszik, de nem vagyok benne biztos. Erre jött egy lábfájás, pont azon az estén, mikor a gégészhez mentünk. Bal lába hátul, térd magasságban. Három napig fektetnem kellett, kenegettük, gyerekorvos szerint valószínűleg a fülizé miatt. Voltunk ortopédián is vele (magán persze....), bár akkor már nem sántított és nem fájlalta, de megmutattam, mert pánikoltam miatta. Az a fura, hogy nem volt igazán náthás, nem fájlalta a fülét, nem volt semmi komoly baja látszólag, csak egy egészen kicsit köhögött, azt is inkább éjjel, és mégis a hallása vagyis a nemhallása tűnt fel. Az ortopédbácsi is mondta, hogy szerinte is csak a gyulladás miatt és nem röntgenezné meg, ha nem muszáj, ne sugarazzuk a gyereket, egy hét kimélés. Na itt tartunk most. Ami még nagyon aggaszt, hogy nborzasztóan sápadt és karikás a szeme. Úgyhogy most kaptunk beutalót vérvételre. Pánikolok megint. Most feltúrom a netet, hogy találjak olyan kedves és jó bökőnénit, aki kijönne hozzánk házhoz vérvételre (tekintve az egy évvel ezelőtti rémes élményeket, ezt találtam talán jobb megoldásnak...). Remélem, nincs semmi komoly baja. És ha nem futkorászhat, akkor pedig duzzog.

_DSC8759ff.jpg

Vonalszáj

2014.02.10. 15:44 | piroskaesfarkas | 3 komment

Napokig gyakorolta a nyálberregtetést, majd annak szétfújását mindenfelé, most pedig a becuppantós szájtartás van soron.

_DSC8901.jpg

Tüll

2014.02.10. 15:43 | piroskaesfarkas | 3 komment

_DSC9221ff.jpg

_DSC9219ff.jpg

Elment

2014.01.09. 11:28 | piroskaesfarkas | 7 komment

A meggyleves aljára leülepedett a sűrű rész, a tetején egy átlátszó, vizes réteg gyűlt össze, melyben apró kis rizstejpöttyök úszkáltak .Néztem, ahogy mozognak a furcsa, rózsaszínes vízben minden mozdulatnál, mikor egymás kezét szorongattuk a tényérok mellett. Nevettünk és sírtunk. Sírtunk. Felidéztük, milyen volt régen és Ő elmesélte, milyen volt a betegség utolsó hónapjaiban. Elfogyott. Csupa csont és bőr lett.Már alig beszélgettek. Tőmondatokra szűkültek a párbeszédek közöttük, mégis sokat mondtak el Róla. Hitt is a gyógyulásban talán, de inkább a Nagynéném miatt tartott ki idáig, akit negyven éven át szeretett. De valahol már máshol járt, kezdte elengedi az életet, vagy csak hagyta, hogy elragadja valami más. Csak pár hónap telt el azóta, hogy kimondták, amit még leírni is nehéz: gyógyíthatatlan, csináljanak bármit is. Alattomos, félelmetes, rettegett betegség. De Ők mégis mindent megpróbáltak. Reméltük, hogy hátha bejön ez vagy az a módszer, ami másnak is segített. A kilenc éves kisunokája karácsony előtt összetörte a malacperselyét és minden addig gyűjtött kis pénzét odaadta, hogy és azt mondta: „Nekem ne vegyetek semmit karácsonyra, nem kell semmi, csak hogy a Papa meggyógyuljon, vegyetek gyógyszereket!”.......

Úgy ment el, hogy a felesége és a gyerekei feküdtek mellette, simogatták, fogták a kezét, míg végül egy nagyot sóhajtott és nem volt már velük.

Azt mondta, nincs maradása, utána akar menni. Most már igazán tudja, milyen az, mikor megszakad a szív. Fáj. Megértem. De bíztatnunk kell. Nem mehet még, hiszen annyian szeretik és szükségük van rá.

Az amúgy is tépelődő lelkem ilyenkor méginkább átveszi az irányítást felettem. Miérteket keresek. Értelmet. Rettegek. A mileszháktól. Mi lesz ha.....mi lesz ha....Elborzaszt, hogy mindenkire előbb vagy utóbb ez vár....Kevesebb vagy több fájdalommal, kiszolgáltatottsággal, tudatossággal....Enyhíthet –e a hit a fájdalmon? Könnyebbé teheti –e a mindennapokat? Fel tud –e készíteni? Ha nem gyakoroljuk születésünktől fogva, tud –e még olyan mélyre gyökerezni bennünk, hogy kapaszkodó lehessen? Éjszakánként nem alszom. Kattog az agyam, szorongok. Fel tudjuk –e nevelni a gyerekeinket egészségben? Hogyan foagdható el az öregedés, az öregség, az elmúlás......

Nevetségesnek tűnnek máskor felnagyított semmitnemszámító dolgok....De aztán eltelik pár nap, hét, és megint fontossá válnak, pedig nem kéne. Szeretnék időt. Sokat. Rengeteget.

Közhelyes, giccses vagy akármilyen is, de kellenek a kérdések, érdeklődések, beszélgetések, ölelések, hangosan kimondott gondolatok, érzések.

Imádom az életemet, annyira szeretek lenni. Így ahogy vagyunk. De haragszom, haragszom arra, aki kitalálta, vagy ami így mozgatja az univerzumot, ebben a körforgásban, betegségekkel, balesetekkel, háborúval, végességgel.....

Felkavartuk a meggylevest. Én bekanalaztam, míg Mérike beszélt. Ő pedig, miután kihorgászta a meggyeket belőle, megkérdezte, nem baj –e, ha megissza a tálból, és felhörpintette.

Boldog Új Évet!

2014.01.04. 15:49 | piroskaesfarkas | 5 komment

Minden szépet és jót kívánunk Nektek idénre is! 

_DSC6568-2.jpg

Karácsonyvárás

2013.12.23. 20:06 | piroskaesfarkas | 3 komment

_DSC6147.jpg_DSC6149.jpg_DSC6145.jpg_DSC6096.jpg_DSC6090.jpg_DSC6091.jpg_DSC6139.jpg_DSC6142.jpg_DSC6094.jpg_DSC6102.jpg_DSC6119.jpg_DSC6131.jpg_DSC6126.jpg_DSC6137.jpg_DSC6121.jpg_DSC6042.jpg_DSC6034.jpg_DSC6088.jpg_DSC6076.jpg_DSC6073.jpg_DSC6054.jpg_DSC6051.jpg_DSC6057.jpg_DSC6060.jpg_DSC6044.jpg_DSC6050.jpg_DSC6047.jpg

Adventinaptárbontogatós reggelek

2013.12.19. 19:35 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

nunu advent montazs2013-2_Page_1.jpg

Levadászni a 24 apró ajándékot (nem is mindig olyan nagyon apró), hosszú hetek édes munkája. Pláne, ha magát a naptárat is újra szeretnénk gondolni, ahogy tavaly, és be kell szerezni hozzá minden alkatrészt, majd összeállítani. Ám a tavalyi deszkafenyőfánkat olyan jól megszerkesztették a fiúk (Pöti és Apaca), meg szerettük is, hogy idén is ezt hozták az angyalok, telis-tele meglepetésekkel. Kb. három órán át csomagoltuk Farkassal az ajándékokat (hajpántok, kicsi pónik, könyvecskék, tapadósfülbevalókészlet, csokik, stb.), idén nem anyagokba, hanem nyers papirba, melyre tortaalátétből ragasztgattuk papircsipkéket (szerintem ilyen lesz a karácsonyi csomagolásunk is), kivágtunk köralakú papirkákat, és ezüsttel pingáltuk rá számokat, melyeket sima nyers zsinórral rögzítettünk. Imádom tervezgetni, megszerezni, csomagolni és minden reggel nézni, ahogy álmosan vonul a pizsomájában, alvórongyival a kezében, visszacsoszog a csomagocskával az ágyba és bontogat. Ha pedig még csokit is talál benne (igyekeztünk minimálisra szorítani a télpócsokizást és egyebeket, így pl. télapó is almaszirmot hozott, az adventibe is nagyon picike kiszerelésű csokik kerültek csak). Rózi most még csak sima csokinyitogatós naptárat kapott (ebből kettőt vettünk persze, mert Nünü sem maradhat ki ebből sem), de jövőre már Neki is saját csomagocskái lesznek! 

Télapó

2013.12.06. 23:00 | piroskaesfarkas | 1 komment

_DSC5498ff.jpg

amitelapo2013ff.jpg

Énkicsipónim

2013.11.27. 15:20 | piroskaesfarkas | 2 komment

_DSC3486-2.jpg_DSC3499-2.jpg

Lóimádat

2013.11.20. 16:40 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

Még tart. Az egyik leggyümölcsözőbb játékbefektetésünk volt ez a két ráülhetős méretű lovacska, akik már eleve használtan érkeztek hozzánk, de itt aztán szinte minden nap részese valamelyik játéknak.

_DSC6995.jpg_DSC6989.jpg_DSC6993.jpg

Kislányok

2013.11.15. 22:59 | piroskaesfarkas | 2 komment

rozinununov15_Page_1 copy.jpg

Őrangyal

2013.11.11. 22:03 | piroskaesfarkas | 2 komment

_DSC0739.jpg

Ősz

2013.11.11. 22:02 | piroskaesfarkas | 2 komment

_DSC0611.jpg_DSC0689.jpg_DSC0687.jpg_DSC0664.jpg_DSC0651.jpg_DSC0655.jpg_DSC0678.jpg_DSC0684.jpg_DSC0667.jpg_DSC0683.jpg_DSC0700.jpg_DSC0638.jpg_DSC0641.jpg_DSC0649.jpg_DSC0640.jpg_DSC0627.jpg_DSC0610.jpg_DSC0645.jpg_DSC0646.jpg_DSC0642.jpg_DSC0647.jpg_DSC0650.jpg

Apaválla

2013.11.08. 17:16 | piroskaesfarkas | 3 komment

_DSC2803.jpg_DSC2798ff.jpg_DSC2805novff.jpg_DSC2796ff.jpg

Gombszemű

2013.11.08. 17:15 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

_DSC2683ff.jpg

Kisangyalom

2013.10.29. 12:58 | piroskaesfarkas | 7 komment

_DSC2615okt29mff.jpg

_DSC2611okt29ff.jpg

_DSC2591okt29s.jpg

_DSC2585ff.jpg

_DSC2597okt29.jpg

_DSC2614okt29sff.jpg

_DSC2609okt29v.jpg

És egy kacsintás a végére:)))))

Alszanak a kislányok

2013.10.28. 10:26 | piroskaesfarkas | 1 komment

Rózi a hüvelykujjat cuppogva aludt el mellettem (pár napja határozottan megtalálta, már nem csakúgyvéletlenül, hanem így altatja el magát), míg Nünü a karomban, a mellkasomon feküdt és beszélgettünk még egy kicsit. Aztán annyit mondott, hogy most már mindjárt elalszik, és tényleg elnyomta az álom. Óvatosan kihúztam a kezem alóla, betakargattam Őket és kiosontam a szobából. Mosolyogva kapkodtam a fázós talpaimat a hideg lépcsőkövön, és olyan nagy boldogság volt ismételgetni magamban, majd hangosan kimondani az étkető asztalnál prezit író Farkasnak: "Alszanak a kislányaink!" Fantasztikus! Tudom, hogy ketten vannak, hogy itt van Rózi, de mégis, mikor úgy igazán belegondolok, felfogom, kimondom, elönt valami szárnynövesztős boldogság. Alszanak a kislányok.......A mi kislányaink....hhh..........

Utál hasalni

2013.10.26. 20:18 | piroskaesfarkas | 2 komment

_DSC1664.jpg_DSC1667.jpg

Felkeltek a kislányok

2013.10.26. 20:13 | piroskaesfarkas | 2 komment

_DSC1033.jpg_DSC1034_1.jpg_DSC1038o.jpg_DSC1039.jpg_DSC1052_1.jpg_DSC1053.jpg_DSC1045.jpg_DSC1056.jpg_DSC1063.jpg_DSC1070.jpg_DSC1068.jpg_DSC1072.jpg_DSC1066.jpg_DSC1073.jpg_DSC1057.jpg_DSC1035.jpg

3 hónap

2013.10.26. 19:20 | piroskaesfarkas | 1 komment

3honapeltelt_Page_1m.jpg

Barátnők

2013.10.22. 12:52 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

Imádom a barátnőimet. Sok-sok haverbarátnőm van, és nagyon kevés, mondjuk egykézenkönnyenmegszámlálható szorosbarátnőm. A sor (nem is nevezhető annak) legelején itt van mindjárt lelkiösszefonódósnemmegynélküle Meskebarátnőm (hú de duuurva:))), akivel szinte naponta beszélünk és sajnos nagyon keveset találkozunk (szerintem, ha közel laknánk, folyton együtt lógnánk). Aztán most nem megyek bele a további elemezgetésbe, de amiért most gyorsan ezt lepötyögöm, az Sziszibarátnőm, aki a közelben is lakik és olyan szerencsés vagyok, hogy annyi év tervezgetése után most végre van közös "projektünk", amin együtt dolgozhatunk, egy közöslovunk, egy álommunkánk. Mindig vágytam arra a jóbarátokosfílingre, hogy a barátnőd csakúgy szólás nélkül jön, benyit és te már adod is a kezébe a tejeskv-t, kérés nélkül, mert tudod, hogy szüksége van rá és tudod, hogy miként szereti. Minap, mikor Sziszibarátnőm egyik kislánya -aki egyidős Nünüvel, jajdejóisezis- itt aludt nálunk (első pizsiparty kipipálva) megérkezett reggel, és mikor belépett a nagy felfordulásba hozzánk (folyamatos rendetlenség, gyerekjátékok, száradó ruhák mindenhol, szaladgáló gyerekek, zenélő körforgó hangja, stb...) már adtam is a kezébe a tejesKVját, nagy tejhabbal, cukormentesen, mézzel és fahéjjal a tetején. És akkor megálltam egy picit, és belegondoltam, hogy dejónekem már megint. Ma pedig, mikor Nünüvel indultam az oviba, beállított és hozott egy adag babaruhát és egy nagy ölelés után már rohant is tovább.

És Kisfiam, bár csak Te is itt laknál a közelemben, vagy én a Tiédben!!!! De legalább ma már kétszer beszéltünk, és még csak délután egy óra sincs:) Imádat.

Három hónapos csodacukor kiskugli

2013.10.19. 10:13 | piroskaesfarkas | 7 komment

_DSC0876ff.jpg

_DSC0899.jpg

_DSC1006m.jpg

_DSC1005m.jpg

_DSC0876m.jpg

_DSC0898m.jpg

_DSC1011-ivy.jpg

_DSC1007-2.jpg

_DSC1014-6_1.jpg

_DSC0999mff.jpg

_DSC0992mff.jpg

_DSC0970mff.jpg

_DSC0991mff.jpg

Ősz

2013.10.15. 12:17 | piroskaesfarkas | 4 komment

Három hónapos, csupamosoly Rózi.

photo copy.jpg

photo 1 copy.jpg

Egyedül

2013.10.09. 15:19 | piroskaesfarkas | 5 komment

_DSC0120.jpg

_DSC0121.jpg

Hol van már a nyár

2013.10.09. 15:18 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

A medence is már vagy egy hónapja a garázsban, összehajtogatva. Az biztos, hogy Nünü kihasználta:)

_DSC7228-2.jpg

Apavállánmindigelalvós

2013.10.09. 15:17 | piroskaesfarkas | 3 komment

_DSC0105.jpg

Na helló!:)

2013.10.09. 14:55 | piroskaesfarkas | 5 komment

Mindenki jól van (kop-kop-kop). Kicsilány kifehéredett, s bár a máj adatok még magasak, a bilirubinizé csökkent. Vérvétel rémes, de megint kell menni október végén. Ennek ellenére megkapta a 2 hónapos oltást két hét csúszással (rotát nem hiszem, hogy beadatom Neki, mert nagyon kimegyünk az időből). Járunk dévény tornára, mert nem nagyon akar Rózi hasalni, pontosabban utál. Hihetetlen édespofa, csupa mosoly az egész gyerek.  Babaúszáson gondolkodunk. Szupercsirke meg küzd az ovival, most éppen a befeléfordulós időszakát éli és nyűgös, folyton azt hajtogatja, hogy hiányzik neki a kistesója és a családja. Első barátnősittalvós bulija kipipálva, háromdésmozi Apacával kipipálva, cirkusz kipipálva. És először léptem le csak Vele egy bábszínházas előadás erejéig, mikor is Apava ott körözött a környéken Rózival, míg mi bent élveztük a műsort. De kell ez a csakmiketten a lelkünknek. Apaca meg egy szuperhősokoserősjókpű. Ennyi:) Ha minden jól megy, holnapután indulunk Balatonra, pár nap utónyaralásra, hogy kipipáljuk azt is. Imádom a napos őszt, a meleg fészkemet!

_DSC9611ff455.jpg

Anya dolgozik

2013.10.09. 12:09 | piroskaesfarkas | 1 komment

_DSC962-455.jpg

Anyatej

2013.10.08. 13:43 | piroskaesfarkas | 3 komment

Nem jellemző rá, de ez a bejegyzés bizony két hete íródgat itt nekem, aztán sehol a vége még, de beélesítem, mert sosem lesz kész. Ráadásul nem szeretem visszaolvasni a bejegyzéseimet, mert még a végén megváltoztatnám az akkor pedig érvényes gondolataimat:)

A szoptatás csodás! Nem értem, hogy miért hagyja ki az, akinek van teje, de mégis úgy dönt, hogy egyszerűbb a tápszer. Hihetetlen élmény, felelősség és egy csoda, hogy hónapokig a szervezetem által termelt tejjel táplálhatom a babámat, aki ettől szépen fejlődik! Hihetetlen, tényleg! Persze vannak nehézsége, de ugye az élet maga is tele van ezzel, szóval sebaj! Nekem ugye a császármetszés miatt Nününél csak három nap után lett tejem, így Meskebarátnőm segítségével Rózinál már beindítottuk hamar, a kézifejőkészülékkel. Én minden nővérkés aggódás és tiltás ellenére mindenkinek javaslom, hogy fejőszerkezettel menjen szülni, és utána az orvosával egyeztetve kezdje meg a stimulálást, hogy beinduljon a tej. Én boldog voltam az első pár ml tejtől és azonnal vittem a gyereknek a csecsemősnővérekhez, hogy megitassam. Közben persze mellretettem, próbálkoztunk, de kicsi volt, a csatlakozóm meg nagy, úgy éreztem, agyonnyomom szegény gyereket. Itthon meg ment már minden, mint a karikacsapás.

_DSC8465.jpgA kép címe: Amikor anya hasonfekve laptopozott az ágyon két szoptatás között.....

Volt ugye egy megtorpanás az elején, mikor úgy éreztem, hogy nincs elég tej. Ez, hiába tudtam, hogy előfordul, meg majd beáll, meg Rózi már a második kislányom és rutinanyának kéne lennem, mégis pánikolva hívogattam Mesékét, nyúztam Farkast hogy mostmilesz, aki bújta az internetet és megoldásokat keresett. Meskebarátnőm javaslatára ittam a karamalz italt és később szedtem a moremilk tablettát, kb. 2-3 hétig mindkettőt (köszönöm a sok levelet és hozzámszólást, amit ezzel kapcsolatosan is kaptam Tőletek!). Előbbi eleinte nem jött be, de aztán mégis, bár úgy, hogy napi 2-3 üveggel lehajtottam, és később kiegészítettem a tablettával. Aztán hogy ezektől -e, vagy Rózi kitartó habzsolásától nem tudom (mert Ő bizony erőből eszik, gyakran összeszorított öklökkel kezd, és nagyon hamar kiszívja azt a mennyiséget, amire szüksége van, sőt eleinte többet is és minden alkalommal úgy kellett tőle erőből kivenni a mellemet, mert nem engedte el), de beindult a tej és leállítottam mindenféle fejést, tabelttákat és italt. És igen, boldog voltam az első nagy tejpacáknak a pólómon, hogy naponta többször kellett átöltözni. Nem mondom, néha kellemetlen, hogy éjjel arra ébredek, hogy fázom, mert tejban fürdőzöm és még az ágyneműt is át kell cserélni, meg amikor a svédösszeszerelős bútorboltban szoptattam és lecsatlakozott az elején Rózi, mintákat rajzolhattam volna a falra a messzire spriccelő tejjel, meg amikor mostanában már hosszabbakat alszik, nem bírom felemelni a karomat, annyira fájnak a melleim a nyomástól. Bár mi Farkassal jót röhögtünk rajta, azért mégsem túl előnyös, mikor hason beszélgettem vele a matracon, aztán két, hatalmas tejpacát hagytam magam után.

És elért a mellgyulladás is. Most már úgy hiszem, utólag megtaláltam az okát. Úgy három hete, vasárnap este megetettem Rózit, és utána kezdődött. Egy olyan hálóing volt rajtam, ami nem vállpántos és nincs is nagy kivágása, de nem akartam levenni vagy felhúzni, így aztán a nyakkivágásnál kipréseltem a mellemet, így alulról olyan szoros volt a ruhám, hogy úgy állt az egész szerkezetem, hogy mehettem volna háttértáncosnak egy régi Madonna koncertre.....A gyerek jól bevacsorázott, én meg visszapakoltam a kellékeimet a helyére. Kb. fél óra múlva éreztem a jobbikban, hogy valami nincs rendben mert sajogni kezdett. Kitapogattam, és tele volt hatalmas, sziklakemény csomókkal. Gyorsan masszírozás és lefejtem (fejni már csak akkor szoktam, mikor sokat kihagy az alvás miatt a kicsi és túl sok tej marad, mikor evett, és most már szeretném elkerülni a mellgyulladást is), gondoltam, talán nem evett eleget Rózi. Most mát úgy vélem, akkor elszoríthattam alul a hálóingemmel a tejcsatornákat és nem tudott kijönni a tej. Másnap reggelre még mindig fájt, de olvastam a neten, hogy akkor is jobb, ha nem fejek (bár az sokkal jobban esett volna), hanem rárakom a babát. Így is tettem. Mikor abbahagyta az evést (ami nekem nagyon fájdalmas volt), észrevettem, hogy a mellbimbómon keletkezett egy hólyag. Na, telefonálgatás szakértőnek és kérdeztem, hogy mégis mi lehet az? Nem tudták, de azt javasolták, ha lázas vagyok, irány a kórház. Na az nem voltam, de a hólyag annyira fájt, hogy nem is értettem, egy ekkora izé hogy okozhat ilyen nagy fájdalmat??!!! Féltem, talán herpesz, mert olyan volt a hólyag, bár nem tudom, ilyen helyen kijöhet -e?

Olvasgattam a neten, hívtam tanácsadót és leszűrtem az okosságot: akárhogy is sajog, rá kell rakni a babát, "forgatni", hogy többfelől is tudjon szívni, mert állítólag az álla felé a legerősebb az ereje. Ha ordítani kell a fájdalomtól, akkor sem szabad felszisszenni sem, mert megérzi és összekapcsolja az evéssel, és nehogymár az Éngyerekemnek valami negatív beidegződése alakuljon ki ugyebár!!??? Két napig masszíroztam olivaolajjal, álltam a forró zuhany alatt, borogattam meleg (állítólag a hideg tilos) pakolással, fejtem, de délutánra annyira bedurrant, hogy megkértem Farkast, mikor hazaért, csináljon vele valamit, próbálja Ő megmasszírozni, mert én már hozzá sem merek nyúlni. Szegénykém megpróbálta, de úgy ordítottam az első érintéstől, hogy feladtuk. Elvonultunk a szobába, hogy Nünü ne lásson (Nagyikával játszott), és a kezeimmel az ágyneműbe kapaszkodtam, Farkas tartotta Rózit, és rátettük a mellemre. Na, ez tényleg olyan rettenetes kín, mint ahogy a neten írják az anyukák!!!??? Mindenem remegett és csendben folyt a könnyem a fájdalomtól. De tényleg kicsit enyhült a fájdalom. Ahányszor csak tudtam, rátettem Rózit, a másikat meg fejtem, hogy csak ebből egyen. Mikor közeledett az etetés ideje, már előre féltem és patakokban folyt a hátamról is a víz. A mellgyulladás okozta fájdalmamat csak tetézte a kis hólyag, amely egy idő után besebesedett és igazén kellemes volt, ahogy a gyerek a szájpadlásához nyomogatta. Húúúúúúú....Egy hétig szenvedtem így, de minden nappal jobb lett. Mikor végre kikecmeregtem belőle, a hólyag helyett megjelent egy fehér valami ugyanott, ami szintén fájt. Talán tejkő lehet, ahogy utánabúvárkodtam, de nem vagyok biztos benne. Kisolló végével birizgáltam ki, ami szintén isteni érzés, de utána hamarabb gyógyult és kevésbé fájt. Tegnap is találtam rajta egy ilyen fehér kőizét, rögtön neki is estem, mára már nem is érzem.....

De a szoptatás akkor is isteni dolog, csodás adománya a természetnek és mint sok-sok mindenért az életemben, hálát adok akárkinek is, hogy átélhetem és táplálhatom most már a második babámat is! Remélem, legalább egy éves koráig (Nünüt 15 hónapos koráig szoptattam) csatlakozhatunk!

Egy ideig gyűjtögettem a lefejt tejet (szivecskékbe fagyasztva:), de most már nem tudom hol tárolni. Három napig álldogált a hűtőben, aztán kiöntöttem. Van, hogy napi 1-2 dl-t tudok lefejni, és sajnáltam kilöttyinteni a mosogatóba, így megkérdeztem a védőnőt, hogy vajon adhatom -e Nününek. Ő bőszen bólogatott. Véletlenül sem szeretném mondani Nününek, hogy Ő bizony anyatejet iszik a reggeli turmixába, és nekem is egy kicsit furcsa, de ha jót teszek vele, akkor kavarom a banán mellé.

Delfinerőaktiválás

2013.09.21. 12:53 | piroskaesfarkas | 2 komment

_DSC8422.jpg

Éjszakaiállatkertes

2013.09.21. 12:52 | piroskaesfarkas | Szólj hozzá!

Az Állati küldetés c. mesesorozat a kedvence. Volt egy időszak, egy pár hét, amikor szinte csak ebben mozogtunk: különféle állati erőket aktiváltunk, állatokat mentettünk és gyógyítottunk, úsztunk mint egy delfin és repültünk mint egy nemistudommilyen sas (Ő persze tudja, sőt, szányfesztávolságokat tart számon, meg egyéb adatokat, amik nekem csak akkor mennének, ha bemagolnám, de Neki elég egyszer hallani)..... Igy aztán nagyon izgatott lett, mikor elmondtuk Neki, hogy elmehet Apacával az állatkertbe egy éjszakai túrára!!!!! Húúúúúú!!! Kölcsönkérte Nagyiéktól az elemlámpát, csomagoltunk elemózsiát, meleg ruhát és magával vitte az éppen ügyeletes kedvencét (pár napig tartott), a kígyót és elindultak. Bőven éjfél után értek haza, szinte állva aludt, de tele volt élményekkel és elalvás előtt csak mesélt, mesélt a forró kakaó mellett, kezében az alvórongyijával:)

_DSC8409.jpg

_DSC8404.jpg

_DSC8401.jpg