Medvében fogjuk mérni a gyerek növekedését, vagyis a száraz centi meg gramm adatok mellett havi rendszerességgel készítünk róla képet a mackó társaságában.
Ez egyelőre csak nekünk okoz örömet, Ő még nem élvezi annyira, mint ahogy azt sem, ha két tejcsatlakozás között a mérlegre tesszük, és megmérjük a fogyasztását. Mert még éhes, és türelmetlen. Egy igazi harcos, ha tejről van szó.
Ami nem semmi, tekintve, hogy ma pl. tíz perc alatt söpört be reggelire 170 grammot, hajnalban pedig 190-et. Azt olvastam, hogy a gyerek tudja, hogy mennyit kell ennie, és magától kiköpi a csatlakozást, amennyiben elegendő táplálékhoz jutott. Nos, nekem úgy kell kirángatnom a szájából ama bizonyos részemet, ami ha így halad, körbetekerhető lesz a nyakam körül, úgy megnyúlik. Mert a mi piranjánk csak habzsol és habzsol, és olyan satuba fog, mintha még csak az első kortyoknál járna, közben meg kiderül, hogy közel két decilitert szippantott ki belőlem. Aztán a hátunkon lógva szépen eresztgeti kifelé egy részét, ami már nem fér el ott lent.
Nem szeretném, ha túl dundi lenne, így most ezt is felszúrtam a képzeletbeli aggódostáblámra, hogy túlsokateszikezagyerek. Van úgy, hogy egy nap 900 grammal zárom az angyalkás naplómban az aznapi összesítést. Holnap lesz nyolc hetes, és tegnap este 4,48 kg volt. Még szerencse, hogy jó nagy medvét vettünk.
